46 cikk rendezése:
21. cikk / 46 Eltérés lehetősége a vezetőkre vonatkozó szabályoktól
Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szabályozza a törvénynél fogva vezetőnek minősülő munkavállalók fogalmát, míg a (2) bekezdés a munkaszerződésnél fogva vezetőnek minősülő munkavállalókét határozza meg. A törvény úgy rendelkezik, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, továbbá tiltja a különböző vállalkozásokban történő részesedésszerzést is. Ezen rendelkezések ellenére a vezetőnek munkaszerződésben a munkáltató engedélyezheti-e a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, például abban az esetben, ha a vezetőnek van egy családi betéti társasága, ahol beltag, de a tevékenységi köre nem azonos a munkáltatóéval? Vagy a fenti szabályozás kógensnek tekintendő, és nem lehetséges eltérni tőle?
22. cikk / 46 Versenytilalmi megállapodás megfelelő ellenértéke
Kérdés: Még a régi Mt. hatálya alatt versenytilalmi megállapodást kötöttünk munkavállalóinkkal, miszerint a munkavállalók vállalják, hogy a munkaviszony megszűnését követően egy évig nem dolgoznak versenytársainknál. Ezért cserébe egyhavi munkabérüknek megfelelő összeget fizetünk nekik a munkaviszony megszűnésekor a törvényben előírt kifizetéseken túl. Szeretnénk tudni, hogy az új Mt. hatálybalépésével nem veszítette-e érvényét ez a megállapodás.
23. cikk / 46 Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett
Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
24. cikk / 46 Bérpótlékszámítás alapja
Kérdés: Az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére. Az EBH 2003.973 számú határozat szerint ez a szabály diszpozitív, eltérést engedő szabály, így az nem ütközik az Mt. rendelkezéseibe, ha a felek megállapodnak, hogy a bérpótlék számítási alapja az alapbérnél alacsonyabb összegű bér. Mit, illetve milyen összeget jelent(het) az alapbérnél alacsonyabb összegű bér, van-e legalsó határ, és az ilyen megállapodás valamennyi bérpótlékra nézve alkalmazható-e (éjszakai, vasárnapi, rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra egyaránt), ha igen, azt külön kell-e részletezni a megállapodásban?
25. cikk / 46 Készenlét alatti munkavégzés díjazása
Kérdés: Készenlét alatti munkavégzés esetén jár-e a munkavállalónak vasárnapi vagy munkaszüneti napi pótlék, illetve éjszakai bérpótlék, ha a munkavállaló egyébként hétfőtől péntekig két műszakban dolgozik, utána egész hétvégén készenlétben van, amelynek időtartama alatt (vasárnap éjjel vagy egy munkaszüneti napon) 1,5 óra munkát végez?
26. cikk / 46 Rendkívüli munkaidő – a bérpótlék elszámolása
Kérdés: Négyhavi munkaidőkeret bevezetésénél a négy hónap elszámolása után keletkezett túlórákat hány százalékos pótlékkal számoljuk el?
27. cikk / 46 Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása
Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
28. cikk / 46 Rendkívüli munkaidőért járó ellentételezés
Kérdés: Olvassuk kollégáimmal az új Mt. 143. § (1) bekezdését. Ha jól értelmezzük, amennyiben kollektív szerződés és a munkaszerződés sem rendelkezik a pótlékról vagy a szabadidőről, akkor a túlórára elegendő a munkavállaló alapbérének kifizetése. Jól olvassuk a törvényt?
29. cikk / 46 Munkáltatói utasítás megtagadása
Kérdés: Mi változik a munkáltatói utasítás megtagadása terén július 1-jétől?
30. cikk / 46 Három műszakos munkarend és a munkaszüneti nap
Kérdés: A három műszakos munkarendben (06-14, 14-22, 22-06 óra) foglalkoztatott, adott heti beosztása szerint éjszakai műszakban dolgozó munkavállalónak a munkabérén és a műszakpótlékán túl jár-e további díjazás arra az időtartamra (00 órától 06 óráig), amely számára már a hét utolsó munkanapját követő munkaszüneti nap? Ilyenkor tehát az éjszakai műszakos munkaidő vége (00 órától 06 óráig) "belecsúszik" egy munkaszüneti napba (pl. március 15.).