Azonos felek között – a második munkajogviszony kérdése

Kérdés: Egy munkavállalónk 2 éves kisgyermekével otthon van, fizetés nélküli szabadságon, de szükségünk lenne a segítségére, és más munkakörbe szívesen vissza is jönne pár hónapra dolgozni, azzal, hogy utána folytatná a fizetés nélküli szabadságát. Ilyen esetben hogyan érdemes eljárni? Más, határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni a meglévő mellé az új munkakörre?
Részlet a válaszából: […] ...és a pihenőidők legalacsonyabb mértékeit megállapítják. Ezen szabályokat tenné súlytalanná az, ha egymás mellett több munkaviszony is fennállhatna ugyanazon felek között, még ha más munkakörre is. Ebből következően álláspontunk szerint – még ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló foglalkoztatása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalónk bejelentette munkába való visszatérési szándékát. A munkavállaló gyermeke még nem töltötte be a harmadik életévét. Mielőtt fizetés nélküli szabadságát megkezdte volna, a munkakörében – a munkáltatónál az azonos munkakört betöltő összes többi munkavállalóval megegyezően – egyenlőtlen munkarendben alkalmazta a munkáltató. A dolgozó kérte, hogy mivel gyermeke elhelyezésével, ellátásával jelenleg nem fér össze a 12 órás foglalkoztatása, emiatt 8 órás, általános munkarendben tudna munkát végezni. Az Mt. 113. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható. Működési rendjére tekintettel azonban a munkáltató számára jelentős nehézségekbe ütközne annak megoldása, hogy kizárólag e munkavállaló vonatkozásában alkalmazzon általános munkarendet. Helyesen értelmezi-e a munkáltató a jogszabályt és ezzel összefüggésben a lehetőségeit ebben a helyzetben, ha az alábbiak szerint gondolkodik? A munkavállaló jelen esetben nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatáshoz, és általános munkarendben kéri a foglalkoztatását, melyhez joga van, hiszen gyermeke még csak 2 éves. A gyermek 3 éves koráig a munkáltatónak szükséges biztosítania az általános munkarendben való foglalkoztatást. Ugyanakkor a 8 óra adott munkanapra történő beosztását a munkáltató jogosult egyoldalúan meghatározni. Ekkor azonban az Mt. 6. §-ának (3) pontját is szem előtt kell tartania, mely szerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés elve alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Abban az esetben, ha a munkáltató munkaszervezési okból kifolyólag nem tudná biztosítani a munkavállaló foglalkoztatását, állásidő-fizetési kötelezettsége állna fenn az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerint. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésével a munkáltató ebben az esetben nem tud élni, ugyanis az Mt. 66. §-ának (5)–(6) bekezdése alapján a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában a munkavállaló szokás szerinti munkavégzési helyén – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Jelen esetben ez a helyzet nem áll fenn, hiszen a munkáltatót a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló vonatkozásában továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, ezért a munkavállaló távolléte idejére felvett munkavállaló munkaszerződésének módosítása vagy megszüntetése válik szükségessé.
Részlet a válaszából: […] ...állásidő [Mt. 146. § (1) bek.] szabályai alkalmazandók.A gyermek hároméves koráig a munkavállaló felmondási korlátozás alá esik. Munkaviszonya felmondással csak akkor szüntethető meg a képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Felmondási védelem ikergyermekek esetén

Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunka­idős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.
Részlet a válaszából: […] ...felmondási korlátozások érvényesülnek [Mt. 66. § (6) bek.]. Ezen munkavállalók esetében a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszonyt a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással csak olyan okból szüntetheti meg, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre, vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Foglalkoztatási kötelezettség gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Amennyiben egyik, egyszerű betanított munkásként dolgozó munkavállalónk GYES mellett szeretne visszajönni dolgozni, köteles-e a munkáltató foglalkoztatni négy vagy hat órában? Ha nem tud munkát biztosítani neki, állásidőt kell részére fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...vagyis a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg az ilyen munkavállaló munkaviszonya, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

GYES melletti munkavégzés – kötelező-e a részmunkaidő?

Kérdés: Január 1-jétől változtak a GYES melletti munkavégzés szabályai. Azt tudjuk, hogy kötelesek vagyunk a GYES-t megszakító kismamát visszavenni! De kötelesek vagyunk-e őt heti 30 órában foglalkoztatni, ha a munkaszerződése eredetileg teljes munkaidőre szólt?
Részlet a válaszából: […] ...alapbért kell fizetnie, vagy aműködésével összefüggő okra hivatkozással a gyermek 3 éves kora után rendesfelmondással megszüntetheti a munkaviszonyt.A munkaidő vonatkozásában a következő szabályokat kell szemelőtt tartani: egyfelől az Mt. 76. § (5) bekezdése nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Közszféra: kötelező részmunkaidő

Kérdés: Tudomásunk szerint 2010-től lehetőség van arra, hogy a közalkalmazott kismama a gyermeke 3 éves koráig részmunkaidőben is visszatérhessen dolgozni. Milyen módon kérheti ezt a közalkalmazott, és milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...lépett új szabályok csak a tág értelemben vett közszférábanfoglalkoztatottakra terjednek ki, az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonybanálló munkavállalók számára nem áll nyitva e lehetőség. Annak lehetőségét, hogya közalkalmazottak, a köztisztviselők,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Fizetés nélküli szabadság után – a GYES melletti foglalkoztatás nehézségei

Kérdés: Az önkormányzataink intézménytársulási megállapodás keretében közös iskolát tartottak fenn. A társulási megállapodás megszűnésével az iskolát megszüntettük, és a pedagógusok elbocsátásra kerültek. A gyermekeket egy másik tanintézmény fogadta be. Az egyik közalkalmazottnak nem tudtuk megszüntetni a jogviszonyát, mivel GYES-en volt. Időközben a közalkalmazott jelezte, hogy visszajönne GYES mellett dolgozni. Azonban nem tudjuk foglalkoztatni, habár az iskola jogutódlással szűnt meg, a másik iskolában nincs üres hely. Kérdésem, hogy ha a közalkalmazottat nem tudjuk foglalkoztatni, akkor ki kell-e fizetnünk a munkabérét, vagy van-e más lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...a közalkalmazottak vonatkozásában is alkalmazni rendeli azMt. 85/A. § (1)–(4) bekezdését, amely szerint jogutódlás esetén a fennállómunkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a jogutódlás időpontjában ajogelődről a jogutód munkáltatóra szállnak át....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...a munkába való visszatérésig tart, önmagában ez akörülmény, az anyuka munkába állása szükségszerűen és automatikusan ahelyettesítő munkaviszonyának megszűnését eredményezi. Mindennekalátámasztásaként idézhetjük a Legfelsőbb Bíróság egyedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.