Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása behívásos munkaviszonyban

Kérdés: Az Mt. szerinti nyugdíjasokra vonatkozó kedvező szabályt szeretnénk kihasználni, ezért kérdésként merült fel, hogy az oktató alkalmazható-e behívásos jogviszonyban, napi hat órát meg nem haladóan? Mi a helyzet, ha többet vagy kevesebbet teljesít havi szinten (túlóra-állásidő), illetve ha egy hónapban nincs is órája?
Részlet a válaszából: […] ...folyósítására (Tny. 83/C. §).Az Mt. lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló foglalkoztatására behívás alapján történő munkavégzés – mint atipikus munkaviszony – keretei között történjék. Ebben az esetben a munkaidő mértéke legfeljebb napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkáltató szervezeti egysége működésének felfüggesztése

Kérdés: Felfüggesztheti-e egy betegellátást végző osztály működését a kórház igazgatója előzetes dolgozói tájékoztatás, egyeztetés nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...– a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítse a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ez a szabály közalkalmazottakra is irányadó a Kjt. 44/A. §-a alapján. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Munkaszüneti napi pótlék szociális ápolónak

Kérdés: Szociális otthonban dolgozom mint ápoló. Kérdésem, hogy ünnepnapon éjszakás műszakra jár-e az ünnepi pótlék, vagy csak az éjszakai?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100%-os bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek]. Éjszakás műszak jellemzően a 22 és 6 óra közötti munkaidő-beosztásban teljesített munkavégzés. Erre az időszakra a munkavállalónak, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Rendkívüli munkáért szabadidő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál kéthavi munkaidőkeretben, folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott közalkalmazott egyik telephelyről ideiglenesen (felújítási munkálatok végett) átkerült egy másik telephelyre munkavégzés céljából. A jelenléti íven a kéthavi munkaidőkereten felül végeztek munkát, tehát a munkahelyükön rendelkezésre álltak rendkívüli időben úgy, hogy közvetlen vezetőjük nem tudott munkát biztosítani a hirtelen megnövekedett létszámú közalkalmazottak számára, és a beosztást sem tudta úgy kialakítani, hogy ne kerüljön sor a kéthavi munkaidőkereten túli munkavégzésre. A munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munkavégzésért járó alapbért és pótlékot részükre nem pénzben kívánják kifizetni – hivatkozva arra, hogy ugyan be voltak osztva, de fizikailag érdemi munkát nem tudtak végezni –, hanem szabadidővel úgy, hogy nyilatkoztatják a dolgozót, hogy lemond a pénzbeli kifizetésről, illetve elfogadja a felajánlott szabadidőt. Tájékoztatást kérnék arról, hogy ez a megoldás jogszerű-e? Ebben az esetben egy munkaügyi ellenőrzés folyamán a jelenléti íven szereplő rendkívüli munkavégzés, amely nem került kifizetésre a dolgozó részére, járhat-e valamilyen következménnyel? Van-e bármilyen mód, amely lehetővé teszi a jelenléti íven szereplő (a közvetlen vezető aláírásával, tehát tudomásával) kereten túli munkavégzés kifizetését, ha a dolgozó hozzájárulásával sem a munkaidőre járó munkabért, sem a pótlékot pénzben nem térítik meg?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató jogosult megállapodni a közalkalmazottakkal abban, hogy a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőben teljesített munkavégzés ellenértékeként a közalkalmazottak nem bérpótlékot, hanem szabadidőt kapnak. A szabadidő viszont minden esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.