Szakképzési munkaszerződés – a lehetséges időtartam

Kérdés: Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a szakirányú oktatás időtartamára vagy
b) évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét, de éves szinten összesen legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra."
Mi a helyes értelmezése az a) pontnak? A szakirányú oktatás teljes időtartamára lehet csak létesíteni a szakképzési munkaszerződést [ide nem értve a b) pont szerinti esetet]? Ha például 3 éves szakirányú oktatás esetén nem a teljes 3 évre akarjuk megkötni a szakképzési munkaszerződést, hanem rövidebb időre, de a b) pontot meghaladó tartamra (pl. 1 évre), akkor az jogszerűtlen lenne?
Részlet a válaszából: […] ...hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására." Ebből – megítélésünk szerint – az következik, hogy amennyiben az adott tanuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Hallgatói munkaszerződés – saját munkavállalóval

Kérdés: Munkavállalónk levelező tagozaton folytat tanulmányokat az egyetemen. Képzésének utolsó félévében 6 hetes kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesítenie, amely kapcsán együttműködési megállapodást kötöttünk az egyetemmel. A munkavállaló teljes munkaidőben dolgozik nálunk. Ebben az esetben szükséges külön hallgatói munkaszerződést kötni a hallgatóval és az Nftv. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti díjazás megilleti őt?
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. semmilyen szabályt nem tartalmaz arra az esetre, amikor a hallgató a szakmai gyakorlatát annál a gyakorlóhelynél tölti le, amelynél mint munkáltatónál egyébként munkaviszonyban áll. Az Nftv. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint "a hallgató hallgatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Statisztikai állományi létszám – akik számítanak

Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzést kell érteni". A szervezet tevékenységében egyfelől az ún. alkalmazásban állók, például a legalább havi 60 órát dolgozó munkavállalók, megbízottak tartoznak, de idesorolandók az I.1.1.6. pont szerint a szorgalmi időszakban vagy a szünidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Hallgatói munkaszerződés tartalma

Kérdés: Egyik fiatal munkavállalónk még jelenleg is egyetemre jár. Rendes munkaviszonyban áll velünk. Most szeretné, ha a kötelező szakmai gyakorlatát is nálunk végezné, az egyetemnek viszont nem felelt meg ebben a formában a munkaszerződése, holott egy teljesen szabályos, jogtanácsossal ellenőrzött munkaszerződést használunk. Hogyan módosítsuk, hogy megfeleljen az egyetemnek is a hallgatói munkaszerződés?
Részlet a válaszából: […] A hallgatói munkaszerződés tartalmát a 230/2012. Korm. rendelet részletesen tartalmazza. E szerint a hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell különösen:a) a szakmai gyakorlóhely adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Munkaviszony létesítése volt szakmunkástanulóval

Kérdés: Szakmai gyakorlatát nálunk töltő szakmunkás-iskolai tanulót az iskola befejezése után határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatjuk. A határozott idejű munkaviszonynál az 5 évbe bele kell számítani a szakmunkástanulóként nálunk töltött időt, vagy csak azt, amit munkaviszonyban tölt nálunk?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.Ha utóbb, a tanulószerződés megszűnését követően – mint munkáltató és munkavállaló – a felek egymással munkaszerződést kötnek, erre az Mt. szabályai irány­adók. Az Mt. pedig nem írja elő, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Tanulmányi szerződés vagy tanulmányi munkaidő-kedvezmény

Kérdés: Tanulmányi szerződés kivel köthető, illetve milyen kritériumai vannak? Ha valaki érettségit adó gimnáziumi képzésen vesz részt esti tagozaton, azzal köthető-e tanulmányi szerződés, illetve milyen munkaidő-kedvezmény adható? Úgy vélem, hogy a titkársági ügyintéző munkakörben dolgozó esetében alapkövetelmény lenne az érettségi megléte. Az érettségi szakmának minősül? Az Mt. 110. § (1) bekezdésében az áll, hogy a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Az érettségire ez vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...amely nem feltétlenül a munkaviszony két alanya között jön létre.A munkáltatók leggyakrabban a velük munkaviszonyban álló munkavállalókkalkötnek tanulmányi szerződést, de természetesen nem kizárt, hogy adott esetbenpéldául a külföldön egyetemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.