11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Távolléti díj a szabadság időtartamára
Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló 5 nap szabadságot vesz igénybe 2013. január hónapban. Mennyi a távolléti időre és a ledolgozott időre járó juttatása 300 000 forintos szerződés szerinti alapbér esetén? Az Mt. 149. §-a alapján (174 órás osztószám) lehet, hogy a havi juttatása el fog térni az alapbérétől pozitív vagy negatív irányba is?
2. cikk / 11 Kölcsönzött munkavállalók külföldi kiküldetése
Kérdés: Társaságunk meglehetősen sok kölcsönzött munkavállalót foglalkoztat. A németországi munkaerőpiac megnyitását követően felmerült, hogy az anyacég tudna munkát biztosítani a magyar leányvállalat munkavállalóinak, mivel ott felfutott a megrendelés, míg nálunk épp kevesebb munka van. Ezért szeretnénk a munkavállalókat külföldre kiküldeni hosszabb időre. Hogyan lehet ezt megtenni, és milyen szabályokra kell figyelni?
3. cikk / 11 Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?
Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
4. cikk / 11 Felmentési időre járó átlagkereset
Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
5. cikk / 11 Hallgatói munkaviszony
Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
6. cikk / 11 Munkaidőmérték – változó is kiköthető?
Kérdés: Olyan munkaszerződést szeretnénk kötni a munkavállalókkal, amelyben nem egy konkrét munkaidőmértéket (pl. heti 30 órát) határozunk meg, hanem tulajdonképpen keretmunkaidő-mértéket. A munkavállaló munkaidejének a mértéke heti 20 órától 40 óráig terjedne, a munka mennyiségétől függően. Van erre jogszerűen lehetőségünk?
7. cikk / 11 Munkaidőkeret – eltérés a ledolgozható munkaóráktól?
Kérdés: Cégünknél munkaidőkeretben alkalmazunk havi időbéres munkavállalókat. Ha több munkanapot teljesítenek, mint amire az adott munkaidőkeret alatt beoszthatóak lennének, a túlórát kifizetjük részükre. Mi a teendő, ha a munkavállaló pusztán a munkaidő-beosztása miatt nem tudja teljesíteni a munkaidőkeretben a rá irányadó munkaidő-mérték alapján ledolgozható óraszámot? Levonhatjuk a béréből ezt az időkiesést?
8. cikk / 11 Egyoldalúan elrendelt rövidebb munkaidő
Kérdés: Az Mt. 150. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkavállalókat átmenetileg rövidebb időben foglalkoztathassuk. Jól értelmezzük a szabályt, a munkáltató valóban egyoldalúan elrendelhet rövidebb munkaidőt a munkavállalók részére? Legfeljebb milyen hosszú időtartamot tekinthetünk még "átmeneti időnek"? Hogyan alakul a munkavállalók díjazása? Hány nap betegszabadság jár annak a munkavállalónak, aki az Mt. 150. § (2) bekezdése alapján csak heti négy napon végez munkát?
9. cikk / 11 Állásidő vagy négynapos munkahét?
Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
10. cikk / 11 Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően
Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?