15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Felmondás telephely lebontása miatt
Kérdés: Az Mt. 58. §-ában foglaltakra figyelemmel a felek a munkaszerződést megegyezéssel módosíthatják. A cég telephelyén levő áruház az önkormányzat által lebontásra kerül, ezért az egység megszűnik. Az egységvezető 1979. április 17-én kiállított szakmunkás-bizonyítványa szerint "háztartási felszerelés eladó", továbbá 1988. június 14-én boltvezetői szakvizsgát tett. A munkáltató a működési területén az egyik fióktelepén lévő élelmiszerboltban egységvezetői állást ajánlott fel ugyanazon munkabér fejében a munkavállaló részére. A munkavállaló a felajánlott állást nem fogadja el azzal az indokkal, hogy a szakmája szerint nem élelmiszer-eladó. Kéri, hogy a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát, és fizesse ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban felmerülő járandóságait, így különösen a végkielégítést. A cég az említett helyen foglalkoztatni tudja a munkavállalót vezetői állásban, ugyanazon munkabérért, ezért nem kíván felmondani neki. A munkavállaló a jelenlegi és a felajánlott munkahelyre is csak utazással tud eljutni. Jogszerű-e a munkavállaló kérése a fentiek alapján? Mi a teendő ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés-módosítást neki is alá kell írnia?
2. cikk / 15 Munkaidőkeret bevezetése
Kérdés: Gyárunk be szeretné vezetni a hathavi munkaidőkeretet a több műszakos munkarendben dolgozó kollégák számára. Szükséges ehhez a munkaszerződések módosítása, vagy elég egy belső szabályzatot kiadni?
3. cikk / 15 Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés
Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
4. cikk / 15 Minimálbér-emelés és munkaszerződés-módosítás
Kérdés: 2014. december 19-én munkaszerződést kötöttünk egy új munkavállalóval 2015. január 5-i munkaviszonykezdettel. A munkaszerződésben minimálbért határoztunk meg, a 2014-es szabályok szerint havi 101 500 Ft-ot. 2015-re azonban az év végén, de már a munkaszerződés megkötése után magasabb minimálbért határoztak meg. Ennek megfelelően módosítanunk kell a munkaszerződést, vagy mivel 2014-ben kötöttük, maradhat a korábbi díjazás?
5. cikk / 15 Részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadság után – változik a távolléti díj összege
Kérdés: Egyik munkavállalónk eddig GYES-en volt, de most szeretne visszatérni dolgozni. Kérte, hogy amíg a gyermeke hároméves nem lesz, addig hadd dolgozzon 4 (négy) órás részmunkaidőben. Mi ezt nem ellenezzük, de először szeretnénk kiadni neki a felgyűlt szabadságnapjait. Úgy tudjuk, hogy ha részmunkaidőre módosítjuk a szerződését, akkor a szabadság kiadása során is már a részmunkaidős díjazása alapján kell kiszámolnunk a szabadság díjazását. Esetleg a szülési szabadság előtti teljes munkaidős bérét kellene alapul vennünk?
6. cikk / 15 Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj
Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyére, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
7. cikk / 15 Csökkenthető-e a munkavállaló bére?
Kérdés: A gazdasági válság miatt megnehezedett működésünk miatt keresünk olyan jogszerű megoldásokat, amelyekkel a költségeink csökkenthetők. Ha nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalóknak, lehetséges-e a bérük csökkentése?
8. cikk / 15 Munkaidő és munkabér átmeneti és egyidejű csökkentése
Kérdés: Cégünknél a munkavállalók teljes munkaidőben, váltott műszakban dolgoznak, hetente körülbelül nyolc normál munkaóra díjával számolt műszakpótlékot kapnak. Egyoldalúan elrendelhetjük-e, hogy a munkavállalók ideiglenesen csak heti 32 órát dolgozzanak úgy, hogy ezért megkapják a heti 40 óráért járó bérüket, de – figyelemmel arra, hogy a ténylegesen ledolgozott munkaidő és az ahhoz járó műszakpótlék eléri a heti 40 órára járó díjazást – műszakpótlékot nem fizetünk részükre? Vagy ebben az esetben is ki kell fizetnünk részükre a heti 40 óráért járó díjazást, valamint a ledolgozott órákhoz kapcsolódó pótlékot?
9. cikk / 15 Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
10. cikk / 15 Részmunkaidő – a kieső munkaidőre járó támogatás
Kérdés: Egyik teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk családtagja ápolására hivatkozva kérte a munkaszerződésében a munkaidő napi 4 órás részmunkaidőre történő módosítását. A munkavállalónk szerint igénybe vehetnénk egy, a részmunkaidős foglalkoztatást célzó támogatást annak érdekében, hogy a munkabére megmaradjon a korábbihoz hasonló szinten. Valóban van-e kifejezetten ilyen támogatás, és ha igen, mi az igénybevétel feltétele?
