10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Fizetett ünnep elszámolása igazolatlan távollét esetén
Kérdés: Egyik munkavállalónk április 27-től az azonnali hatályú felmondás közléséig, május 11-ig igazolatlanul volt távol, 5/2-es munkarendben. Ezen időtartamban minden naptári napot igazolatlan távollétként kell kezelni a bérprogramban, tehát a május 1-jei fizetett ünnepet és a hétvégi pihenőnapokat is? Vagy az igazolatlan távollét csak a beosztás szerinti munkanapokra vonatkozhat egy folyamatos időszakban, és a fizetett ünnepre járó díjazás is megilletné a dolgozót?
2. cikk / 10 Munkaszüneti napi rendkívüli munkaidő elszámolása
Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?
3. cikk / 10 Munkaszerződés rövid időtartamra szólóan
Kérdés: Eseti, alkalmi munkavállalás (1-30 nap között) esetén milyen típusú szerződés kötendő a munkavállalóval?
4. cikk / 10 Távolléti díj – figyelembe veendő díjazási jogcímek
Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára. Az Mt. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Álláspontunk szerint a szabadság tartamára járó távolléti díj számításakor a 148. § (1) bekezdése értelmében, aki a távollétet megelőző 6 hónapban nem részesült teljesítménybérben, sem bérpótlékban, akkor a neki járó távolléti díjat kizárólag a távolléti díj esedékessége időpontjában érvényes munkaszerződésben meghatározott alapbér teljes összege figyelembevételével kell megállapítani. Helyes ezen értelmezés?
5. cikk / 10 Munkabér figyelmen kívül hagyása távolléti díj számítása során
Kérdés: Úgy értesültünk, hogy figyelmen kívül kell hagyni a távolléti díj számításakor a korábban kiadott szabadságokra eső munkabért. Álláspontunk szerint azonban a kiadott szabadságra eső munkabér nem értendő az Mt. 148. § (2) bekezdésében megjelölt munkabér alatt. Ezen pont alkalmazása során azt a munkabért nem kell a távolléti díjba beszámítani, amire a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés nélkül is jogosult, ilyen például a havi pótlékátalány. Helyes ez az értelmezés?
6. cikk / 10 Havi kifizetésre kerülő bér számítása távollét esetén
Kérdés: Havidíjas dolgozókat általános munkarendben foglalkoztatunk, nincs bérpótlék, túlórapénz sem. Nem egyértelmű számunkra, hogy ha a munkavállaló például 2 munkanap szabadságon van, vagy a munkaszüneti nap is munkanapra esik, akkor miért nem a havi alapbért kell kifizetni? Végkielégítés fizetése esetén úgy értelmezzük, hogy nem vonatkozik ránk a hat naptári hónapra fizetett teljesítménybér. Mivel ilyen nincs, ezért a távolléti díj csak a kifizetés időpontjában érvényes alapbérrel egyenlő?
7. cikk / 10 Távolléti díj számítási módjai
Kérdés: A 2013-tól hatályos, új távolléti díj számításával van problémám. Ha a dolgozónak nem volt munkaidő-beosztása, akkor a 148. § (1) bekezdése alapján a bérpótlékot (műszakpótlék, túlórapótlék, készenlét) hathavi irányadó időszak alapján számítjuk. Kell-e a túlórapótlékkal is számolni? A havibér 149 000 Ft, a bérpótlékra jogosító órák száma az irányadó időszakban 524 óra, míg a ledolgozott órák száma 888. Ennek alapján: 524:888 = 0,59, tehát több mint 30%. A bérpótlék összege az irányadó időszakban 92 483 Ft, osztva 888-cal = 104,14 Ft, tehát 149 000:174 = 856,32+104,14 = 960,46 Ft lesz az egy órára jutó távolléti díj. A készenlét nem éri el átlagosan a havi 96 órát, így ezzel nem lehet számolni. Másik számítási módról is hallottam, de ezt törvényileg nem látom alátámasztva. Ha a dolgozónak volt munkaidő-beosztása, akkor a távollét idejére az alapbér + műszakpótlék (havibér 149 000 Ft osztva 174-gyel = 856,32 x 30% = 256,89 Ft, tehát egy órára jutó távolléti díja 1113,21 Ft) járna a 147. § (1) bekezdése alapján. Mennyi a munkavállaló távolléti díja, és mikor mit kell számolni?
8. cikk / 10 Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról
Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
9. cikk / 10 Távolléti díj mértéke munkaidő- beosztás hiányában
Kérdés: A távolléti díjat, ha a munkavállalónak a távollét tartamára nem volt beosztása, 2013-tól az új Mt 151. §-a szerint kell számítani. Milyen esetek lehetnek ezek, mert akinek műszakpótléka, készenléte stb. van, azon munkavállalónak biztosan van munkaidő-beosztása is? Mikor nincs beosztása a dolgozónak? Például az általános (5/2) munkarend esetén? Vagy a végkielégítés és felmentési időre járó távolléti díjat kell így számítani? A kollektív szerződés alapján lehet-e a 2013-tól a távolléti díj számításánál továbbra is növelő szorzókat alkalmazni munkaidő-beosztás esetén? Mi háromféle műszakpótlékot használunk, és a szabadság, de főként a betegszabadság díjazásának számítása a 147. § alapján nagyon bonyolult.
10. cikk / 10 Szabadságra járó távolléti díj megállapítása
Kérdés: Munkavállalónknak 2011 júliusában született gyermeke. 2012. szeptember 1-jétől szeretne a GYES mellett 6 órás munkaviszonyban munkát vállalni. 2011. évről 10 nap elmaradt szabadsága van, 2012. június 15-ig a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára 12 nap szabadság illeti meg. Ezt a szabadságot törvényi lehetőség szerint munkába állás után szeptember hónapban szeretnénk pénzben megváltani. Mivel erre a szabadságra még 8 órás munkaviszonya alatt szerzett jogosultságot, kérdésem, hogy 8 órás vagy 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni? Visszajövetelét követően (2012. szeptember 1.) még lesz 10 nap elmaradt szabadsága 2011. évről, melyet szerintem az akadályoztatás megszűnését követő 183 napon belül kell majd kivennie. Ha ezt az elmaradt szabadságát kiveszi, akkor 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni, mivel 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
