Boltvezetők munkaideje és felelőssége

Kérdés: Országos bolthálózattal működő multicég szakszervezeti tisztségviselője vetette fel a boltvezetőket érintő alábbi problémát. Az érintett kereskedelmi vállalatnál a boltvezetők munkaköre számos tevékenységre terjed ki, például a megérkezett termékek leszedése, polcok feltöltése, az üzlet nyitása, a napi munkafolyamatok megszervezése, a kassza indítása, kezelése, a vásárlói panaszok kezelése, rendelés leadása, belső oktatás megszervezése. Továbbá az üzletvezető besegít a dolgozóknak, hogy ne keletkezzen túlóra, ennek következtében a boltvezető reggeltől estig bent van az üzletben. Ezen túlmenően a bolti dolgozók esetleges mulasztásait is a boltvezetők terhére róják. Például a személyzeti vásárlás elmulasztott bizonylatolása, vagy a jelenléti ív pontatlan vezetése esetén, akkor is, ha van más munkatárs, aki aznap a műszakvezető. Felelősségre vonás is történik, és ismétlődés esetén elbocsátás a következmény, természetesen a kimutatható rendkívüli munkavégzés ellentételezése nélkül. Szabályos-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, vagy fokozottan bizalmi jellegű, és az alapbér eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét (Mt. 209. §). Ám vezető állású munkavállaló esetén is csak annyi az eltérés az általános szabályoktól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Vagyoni hátrány hátrányos jogkövetkezményként minimálbér esetén

Kérdés: Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.
Részlet a válaszából: […] ...minimálbérben részesülőkre vonatkozóan, tehát velük szemben is alkalmazható ez a szankció, amennyiben megalapozott.A kötelező legkisebb munkabér kifizetése a munkavégzés ellenértékére vonatkozik, munkaviszonyban általános teljes napi munkaidő (8 óra) esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...érdemes felhívni a munkáltató figyelmét a fentiekre, vagy bejelentést tenni a munkaügyi hatóságnál. A többletórákra járó elmaradt munkabér munkaügyi bíróság előtt 3 évre visszamenőleg, az elévülési idő alatt követelhető [Mt. 286. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Vétkes kötelezettségszegés tényének közzététele

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződését az új Mt. hatálybalépését követően úgy módosítottuk, hogy amennyiben a munkavállaló vétkes kötelezettségszegést követ el, vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket állapíthatunk meg. Jogszerűen járunk-e el, ha a munkavállaló kisebb késése vagy egyéb apróbb kötelezettségszegése esetén azzal szankcionáljuk az esetet, hogy a nevét és az általa elkövetett kötelezettségszegés lényegét az intraneten egy külön felületen tesszük közzé, a súlyosabb esetekről pedig egy önálló e-mailt küldünk valamennyi kollégának?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a jövőben kerüljék az effajta szankciók alkalmazását, és egyéb hátrányos jogkövetkezményt alkalmazzanak [például olyan munkabér-csökkentést, amelynek együttes összege nem haladja meg az egyhavi alapbér összegét, a munkavállalót megillető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.