Munkaviszony-megszűnés időpontja – ha másik napra "nyúlik át" a munkanap

Kérdés:

Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.

Részlet a válaszából: […] ...idő "mértékegysége" a naptári nap, nem pedig a munkanap [Mt. 69. §], ebben a tekintetben éppen ezért nincs jelentősége annak, hogy a munkáltatónál éppen nem naptári nappal azonos a munkanapok meghatározása.Az Mt. 25. §-ának (2) bekezdése értelmében a napon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Keresőképtelen testépítő – aranyérem a betegszabadság alatt

Kérdés: Van egy kollégánk, aki amatőr testépítő, és versenyeken vesz részt. A közösségi oldalán találtunk egy posztot egy ausztriai versenyről, amelyet megnyert, viszont azon a napon betegszabadságon volt. Mit tehet ilyenkor a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a betegség miatti keresőképtelenség idejére felmondási korlátozás védi őt. A keresőképtelenség első 15 munkanapjára a munkáltató a távolléti díj 70%-ával fizetett betegszabadságot köteles számára biztosítani [Mt. 55. § (1) bek. a) pont, 68. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Szabadságra járó távolléti díj

Kérdés: A munkáltató a GYES leteltét követő naptól, 2012. július 2-től az egyik dolgozó munkaviszonyát 90 napos felmondási idővel megszünteti. A dolgozót havi bruttó 400 000 Ft-tal alkalmazta; a munkáltató júliusra kifizetett 22 nap szabadságot, augusztusban 11 napot, a felmentési idejét szeptember 30-ig, valamint megváltja a fennmaradó 72 nap szabadságot. Milyen összegű átlagbérrel kell számolni a szabadságmegváltást, 21, 22 vagy 23 nappal; vagy milyen óraszámmal? Helyes, ha 176 órával (22 nap) osztottuk a bért és szoroztuk 72-vel? A bérprogramunk, mivel augusztus hónapban teljesül a kifizetés, tárgyhónapra 23 nap átlagát vette, és szorozta 72-vel. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] 2012. december 31-ig a régi Mt.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni a távolléti díj számítására. Ezek értelmében a távolléti díj egy napra járó összegét az alapján kell megállapítani, hogy a munkavállaló milyen díjazásban részesül. Havi időbér esetén– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony a munkavállaló terhességére tekintet nélkül megszűnik, hiszen afelmondási tilalmak [Mt. 90. § (1) bek.] kizárólag a munkáltatói rendesfelmondás tekintetében érvényesülnek; a munkaviszony megszűnésének eseteiben(Mt. 86. §), valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.