79 cikk rendezése:
11. cikk / 79 Munka- és pihenőidő a "vízen"
Kérdés: A munkáltató rendeltetése folytán az év minden napján működő komp- és révhajózási tevékenységet folytat. A komp- és révhajózás két településrész között bonyolódik, a Duna folyamon. A munkavállalók háromhavi munkaidőkeretben, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak. Értelmezésünk szerint a Vktv. hatálya alá tartozik, ezért az ezen ágazatban dolgozók munka- és pihenőidejére annak szabályai irányadóak. Ennek alapján hány óra lehet a napi munkaidő, illetve hány nap pihenőnapot kell kiadni, és milyen módon kell beosztani?
12. cikk / 79 Készenléti jellegű munkakör napi nyolcórás munkaidőben
Kérdés: Új munkavállalót vettünk fel, a munkaszerződésében úgy állapodtunk meg, hogy a napi munkaidejének mértéke nyolc óra. A munkavállaló munkaköre valójában készenléti jellegűnek minősül, mert a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Kötelesek lettünk volna megállapodni vele a hosszabb teljes napi munkaidőben – például tíz vagy tizenkét órában? Ha igen, kell-e módosítani a munkaszerződését ennek érdekében?
13. cikk / 79 Munkaidő-gazdálkodás – a rugalmasság jogi korlátai
Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
14. cikk / 79 Munkaközi szünet – eltérő feltételek egyes munkavállalói csoportoknál
Kérdés: A munkáltatónál jelenleg kétfajta munkaidő-szabályozás létezik. A fizikai állománynak a fél óra munkaközi szünetet fizeti a munkáltató, a szellemi állomány részére a 20 perc munkaközi szünetet viszont nem. Tehát a fizikai állomány 7,5 óra munkavégzésért 8 órára járó bért kap, míg a szellemi állomány 8:20 perc munkavégzésért 8 órát. A szellemi állománynál további intézkedést kíván bevezetni a munkáltató, a bekártyázásnál, illetve a kikártyázásnál egy úgynevezett időeltolást szeretne alkalmazni, amely öt perc lenne. Tehát a bekártyázást követően csak öt perc elteltével indulna a munkaidő, a kikártyázásnál pedig öt perccel előbb telne le a munkaidő. Ezáltal további 10 perccel többet kellene benn tartózkodni egy szellemi munkavállalónak, vagyis 8,5 óra munkavégzésért kapna 8 órányi bért. Szabályos-e, hogy a munkáltató a munkavállalók bizonyos csoportjára eltérő munkaközi szünet elszámolását alkalmazza, kötelezheti-e a szellemi állományban lévő munkavállalókat arra, hogy további 10 perccel többet dolgozzanak, mint egy fizikai munkavállaló? A munkajogi szabályozás mellett sérti-e mindez az egyenlő bánásmód elvét?
15. cikk / 79 Recepció – a 24/72 órás munkarend elszámolása
Kérdés: Recepciós munkatársaink 24/72 órás munkarendben dolgoznak, azaz egy teljes napi munkavégzést három nap pihenés követ. Nem világos számunkra ennek a munkarendnek a bérelszámolása. Milyen alapórával kell számolni, és mikortól kell túlórát fizetni? Beoszthatóak-e vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzésre? Mikor van szüneten ez a munkavállaló?
16. cikk / 79 Kötetlen munkarend – alkalmazási feltételek
Kérdés: Önkormányzatunk egy turisztikai-rendezvényi referens (nem vezető) munkavállalót kötetlen munkarendben szeretne alkalmazni, aki a feladatait a munkaköri leírása szerint osztott munkakörben látja el, napi 6 órában egy pályázattal kapcsolatos, napi 2 órában pedig egyéb turisztikai feladatokat lát el. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az osztott munkakör nem zárja-e ki a kötetlen munkarend alkalmazását, illetve hogy mire kell figyelni a kötetlen munkarend alkalmazásakor, milyen feltételei vannak, milyen nyilvántartásokat kell vezetni. Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a kötetlen munkarend ellenére meghatározott időben meghatározott helyen dolgozzon, milyen dokumentumba kell ezt foglalnia?
17. cikk / 79 Vasárnap és munkaszüneti nap díjazása a szállodában
Kérdés: Szállodai tevékenységet folytató munkáltató (0-24 órában) dolgozóival kötött munkaszerződésében szerepel, hogy a munkáltató rendeltetése folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltató, a munkavállaló munkaköre is rendeltetéséből adódóan e napokon is rendes munkaidőben dolgozó munkakörnek minősül. A munkavállalók szállodai recepciós, fürdőrecepciós, uszodamester munkakörökben dolgoznak, 2 havi munkaidőkeretben, általában napi 12 órás beosztás szerint. A fürdő nyitvatartása eltér a szállodáétól, hétfőtől szombatig 08-20 óráig, vasárnap 8-12 óráig tart nyitva. Jogosult-e bármelyik dolgozó (akár a szállodában, akár az uszodában dolgozik) vasárnapi munkavégzés esetén vasárnapi pótlékra? Illetve havibéres elszámolás esetén, mivel a fizetett ünnep bérét eleve tartalmazza a havibér, 100% bérpótlékon kívül (havibér/174 x munkaszüneti napon ledolgozott óraszám összegen) felül bármilyen egyéb juttatásra? (Az esetleges éjszakai, illetve műszakpótlék természetesen elszámolásra kerül.)
18. cikk / 79 Vasárnapi pótlék munkaidőkeretben
Kérdés: A cégünk informatikával foglalkozik. A munkatársak egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Általában hétfőtől péntekig, napi nyolc órában, de előfordulnak időszakok, amikor szükség van a keretre. Ilyenkor technikai eszközök szerelése miatt hétvégén is szükség van munkavégzésre (előre közölt munkabeosztás szerint), illetve ilyenkor egyenlőtlen napi munkaidő is előfordul. A munkaidőkeret szabályaival dolgozunk. Egy esetben nem tudjuk eldönteni, hogy kell értelmeznünk a törvényt, mégpedig a vasárnapi munkavégzésnél. Kell-e vasárnapi bérpótlékot fizetni munkaidőkeret alkalmazásánál a mi esetünkben?
19. cikk / 79 Munkaközi szünet díjazása és engedély nélküli tevékenység
Kérdés: A munkavállalónak nem fizetik a kötelezően kiadandó szünetek idejét (napi másfél óra hűtőházi rakodás), és a munkáltató olyan tevékenységet végez, amire valószínű nincs is "jogosítványa". Kihez lehet fordulni jogorvoslatért vagy tanácsért, illetve amennyiben a megbízó cég nem végezheti azt a tevékenységet (hűtőházi raktározás), aminek része a kötelezően kiadandó szünet is, szintén kérdés, hova lehet fordulni panasszal/kéréssel?
20. cikk / 79 Osztott munkaidő – kollektív szerződés alapján a közlekedési ágazatban
Kérdés: Az Mt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján a kollektív szerződés a közlekedési ágazatok szinte valamennyi munkaköreiben lehetővé teszi azt, hogy az érintett munkavállaló megkérdezése és beleegyezése nélkül állapítson meg osztott munkaidőt. De vajon az ilyen módon bevezetett osztott munkaidőnek kötelező (alapelvi) előfeltétele-e az, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen arra, hogy haza tudjon menni a "kieső" időben, vagyis a tartózkodási helyet ne a munkáltató határozza meg? Mi van akkor, ha a munkavállaló a munkahelyétől távol lakik, és emiatt a munkahelyét nem tudja elhagyni, és ott helyben kénytelen eltölteni a köztes időt? Például a munkavállaló minden harmadik nap reggel 7 és másnap 7 között végez munkát, 22 és 4 óra közé esik az osztott munkaidő munkamentes része. Ebben az esetben a "kieső idő" munkaidőnek minősül, vagy talán ügyeletnek? Ha ez esetleg mégis jogszerűen minősülne ügyeletnek, akkor az évi 250 (300) órás korlát "megkerülése" végett "átnevezhető-e" a kollektív szerződésben ez a konstrukció készenlétnek, ha a munkavállaló tényleg nem tud hazamenni? Ha igen, akkor miért?