Gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint toborzási feladatok elrendelése

Kérdés: Egy szakközépiskolában dolgozom angol nyelvtanári munkakörben. Az igazgatóm megbízott, hogy lássam el a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakört. Külön díjazást ezért nem kapok. Hiába mondtam, hogy nincs megfelelő végzettségem a feladat ellátásához, az igazgató azt felelte, választhatok, vagy ez, vagy inkább az iskolának toborzókörútra megyek a saját kocsimmal és a saját benzinköltségemre a megyében. Két kiskorú gyermekem van, ez még rosszabb helyzetbe hozna. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...Az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Az említett időtartamokat arányosan kell számítani, ha a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony év közben kezdődött, a naptári év csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Munkaszerződés-módosítás a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: A CSED folyósítása alatt lehet módosítani a munkaszerződésemet határozatlan időből határozottra? Ha igen, engem ez azonkívül, hogy a 3 év letelte után (CSED, GYED, GYES után) már nem lesz munkahelyem, a munkaviszony fennállása alatt érinthet hátrányosan (pl. az ellátások szempontjából)?
Részlet a válaszából: […] ...legyen, illetve– ha az Ön részére CSED került megállapításra, és a biztosítási jogviszonya a CSED-re való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a CSED-re való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Munkakör módosítása határozott időre

Kérdés: GYED-en lévő anyukaként visszamentem dolgozni az eredeti fix, határozatlan státuszomba 6 órás részmunkaidős munkakörben. Mivel a fizetés nélküli szabadságom alatt felvettek más munkavállalót a helyemre, ezért nekem felajánlottak egy másik munkakört, ami azonban szintén GYES-es hely. Az aggályom az volt, hogy a fix státuszomat elveszítem. A munkáltatóm felajánlotta, hogy a munkaszerződés módosításában az állna, hogy megmarad a régi fix, határozatlan státuszom, ahova mindig lesz visszautam, de megbízással áthelyez más munkakörbe 44 munkanapra, mert ezt a 44 munkanapot lehet mindig hosszabbítani. Számomra zavaros ez az ajánlat.
Részlet a válaszából: […] ...történő módosítása közös megegyezéssel (Mt. 58. §). Ebből következően megállapodhatnak abban is, hogy az Ön munkaköre arra az időtartamra módosul, amíg az azt betöltő kolléga fizetés nélküli szabadságát tölti. A helyettesített munkavállaló visszatérése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Rugalmas munkaidő-beosztás engedélyezése

Kérdés: Két gyermekem van. 8 éves kisfiam tartósan beteg, emelt családi pótlékot is kapok utána. Betegsége miatt nem tudom egyedül elengedni busszal az iskolába. Előző főnököm három éven át engedélyezte számomra a rugalmas munkaidőt. Munkahelyemen a munkaidő 7.45-kor kezdődik, a gyermekeim iskolája viszont 7.30-kor nyitja ki kapuit a diákok előtt, s nekem legalább háromnegyed órára van szükségem, hogy a gyermekeim iskolájából a munkahelyemre beérjek. Idén szeptembertől új főnököm van, aki nem akarja megengedi, hogy későbbi időpontban kezdjem a munkát. Ha mégis megengedné, akkor valamilyen pluszfeladatot kellene vállalnom cserébe. Mondtam neki, hogy a munkámat elvégeztem ugyanúgy, mint bárki más, tovább bent maradtam a munkaidő végén, tehát időben sem dolgoztam kevesebbet. Van-e lehetőségem, jogom rugalmas munkaidő-beosztással dolgozni, vagy az új főnököm megtagadhatja ezt?
Részlet a válaszából: […] ...van lehetősége; például az Mt. 53. §-a alapján átmenetileg (naptári évenként összesen 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra időtartamban) egyoldalúan is utasítást adhat a munkavállalónak a munkakörébe nem tartozó feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Egyenlő bánásmód érvényesülése a prémiumszabályzatban

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben meghatározott bérelemeken felüli prémiumrendszer és a jogosultsági feltételek meghatározása a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik. A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntésével szemben igény abban az esetben érvényesíthető, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyerme­kemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.
Részlet a válaszából: […] ...tényleges keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonynak kell lennie. A TGYÁS, a GYES és a GYED időtartama azonban nem tekinthető ilyennek.Annak érdekében, hogy a nyugdíj megállapításának időpontjában ne álljon fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Gyermek gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság több gyermek után – a munkába történő visszatérés

Kérdés: Egy munkavállalónk több mint 15 éve van a cégnél, amiből csak 4 évet dolgozott, mert négy gyermeket szült, a negyedik most töltötte be a harmadik életévét. A kolléganő főállású anya szeretne lenni gyermeke 8 éves koráig, 2019-ig. Ezért fizetés nélküli szabadságot kért. Mondhatja-e ilyen esetben a munkáltató, hogy nem engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot? A problémánk alapvetően az, hogy ha akár most, akár 5 év múlva visszajönne dolgozni, már úgy kiesik a munkából, hogy valószínűleg nem tartana a vezetője rá igényt, és fel kellene neki mondanunk. Hosszú munkaviszonya miatt pedig 5 év múlva még több lenne a felmondási ideje, végkielégítése, ezért több millió Ft-ot kapna munkavégzés nélkül, lényegében azért, mert otthon nevelte a gyermekeit.
Részlet a válaszából: […] ...a 8. életévének betöltéséig jár, és mellette keresőtevékenységet – külső munkahelyen – heti 30 órát meg nem haladó időtartamban lehet folytatni. Azonban az Mt. csak a GYES-hez kapcsol kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadságot, a GYET-hez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Felmondási védelem ikergyermekek esetén

Kérdés: A cégünknél dolgozó egyik kismama 2010. szeptember 25-én szülte meg ikergyermekeit. 2011. március 11-ig szülési szabadságon volt, majd 2011. 03. 12-től fizetés nélküli szabadságon; előbb GYED-ben, majd GYES-ben részesült. Nemrég jelezte, hogy vissza szeretne térni dolgozni. 2013. szeptember 25. után kötelesek vagyunk-e őt visszavenni? Ikrek esetében meddig tart a felmondási védelem? Amennyiben visszavesszük, kötelesek vagyunk-e teljes munkaidőben foglalkoztatni, vagy jogszerűen felkínálhatunk-e számára részmunka­idős munkakört? Jelenleg az ő munkakörét egy korábban ugyanebben a munkakörben dolgozó, szintén GYES-ről visszatért dolgozónk tölti be részmunkaidőben.
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából irreleváns, hogy egyetlen gyermeket vagy ikergyermekeket szült az érintett munkavállaló. A korlátozások és tilalmak időtartama nem függ a gyermekek számától, csupán azok életkorától.A visszatérő munkavállalót eredeti munkakörében kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.