14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Jogviszonytípus jogsértő megválasztása – a jogkövetkezmény
Kérdés: Adott az önkormányzat alá tartozó konyha (költségvetési szerv), melyben kilenc főt foglalkoztatunk. Ebből öt fő a Kjt. alá tartozik, négy fő Mt. szerinti munkaviszonyban áll a gyermekétkeztetési kormányzati funkción. A Munkaügyi Levelek 2024. március 26-ai számában megjelent 4932. kérdésre adott válasz alapján az intézményben csak a Kjt. alá tartozhatnának az alkalmazottak? Ha igen, mi a módja annak, hogy ezeket az alkalmazottak átkerüljenek Kjt.-be? A költségvetésben 6,8 fő van finanszírozva, elegendő, ha ennek alapján hét fő Kjt.-s, vagy mindenkinek kötelező annak lennie?
2. cikk / 14 Új év – új pedagógusbérekkel
Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
3. cikk / 14 Pedagógusi új életpályatörvény – a 2023-as munkáltatói feladatok
Kérdés:
2023. 07. 15-én hatályba lépett a pedagógusok új életpályájáról szóló Púétv. A 157. § (11) bekezdése azt írja elő, hogy a (10) bekezdést, mely az illetményeket tartalmazza, 2023. 11. 01-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a kinevezési okmány vagy munkaszerződés módosítását 2023. 09. 15-ig közölni kell azzal, hogy a (10) bekezdés szerinti illetmények 2023. 07. 01-jéig visszamenőleg járnak az érintetteknek. 2023. 09. 15-ig tájékoztatót kell átadni az érintetteknek, melynek a 157. § (3) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia, és egyúttal 2023. 09. 15-ig kell átadni a kinevezés módosítását is?
4. cikk / 14 Vezetők – a jogviszonyváltás után
Kérdés: A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról rendelkező Módtv. alapján a közalkalmazotti jogviszonyok 2020. november 1. napjával munkaviszonnyá alakulnak át, és ettől az időponttól kezdve a munkavállalók az Mt. alá tartoznak. Az Mt. 211. §-ának (1) bekezdése alapján a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. A kulturális intézmények jelenlegi vezetőinek van saját vállalkozásuk, amelyben egyéni vállalkozóként, beltagként is dolgoznak, valamint egyéb jogviszonyban állnak más munkáltatóval, ezek a jogviszonyok azonban nem kapcsolódnak az átalakulással érintett munkáltatók tevékenységi köréhez. Fenntarthatják-e vállalkozásukat (egyéni vagy társas vállalkozást, egyéb jogviszonyt) 2020. november 1-je után is, vagy választaniuk kell vezetői állás és a vállalkozás között? A vezetők jelenleg határozatlan időre szóló kinevezés alapján dolgoznak a könyvtárban, múzeumban, művelődési központban, az önkormányzat képviselő-testülete azonban a magasabb vezetői állásra pályázati eljárás alapján határozott időre adott megbízást, amely alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. 2020. november 1. után a polgármester köthet-e a vezetőkkel megbízási szerződést egyéb munkavégzésre?
5. cikk / 14 Összeférhetetlenségi szabályok a tankerületi központ intézményeinél
Kérdés: Egy tankerületi központ fenntartása alatt lévő köznevelési intézmények közül az egyik óraadóként alkalmazni kíván egy olyan matematikatanárt, aki a másik köznevelési intézményben áll közalkalmazotti jogviszonyban. Az Nkt. 61. §-ának (6) bekezdése szerint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben a pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottat a köznevelési intézmény vezetője javaslatára a tankerületi központ vezetője nevezi ki és menti fel. Vagyis mindkét intézménynél ugyanaz a tankerületiközpont-igazgató lesz a munkáltatói jogok gyakorlója. Kizárja-e ez az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását, tekintettel arra, hogy ugyanaz a személy írja elő mindkét kinevezést, illetve szerződést? A Kjt. 42. §-a szerint ugyanis a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
6. cikk / 14 Kórházi alkalmazott illetményének fizetése
Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?
7. cikk / 14 Határozott idejűvé módosított közalkalmazotti jogviszony
Kérdés: Ikrekkel vagyok GYES-en még egy évig (addig kértem fizetés nélküli szabadságot). Eredetileg határozatlan időre foglalkoztatott pedagógus voltam, tavaly azonban a kinevezésem módosításával részmunkaidős lettem, határozott időre foglalkoztatva, mivel akkor átmenetileg visszamentem GYES mellett dolgozni heti 10 órában. A GYES alatt összegyűlt szabadságomat még nem tudtam kivenni. A tanév végén lejárt a határozott idő, amit nyárra nem hosszabbítottak meg, de szeptembertől visszamegyek dolgozni ugyanígy GYES mellett részmunkaidőben, ismét egy tanévre. Úgy tűnik, véglegesen megszűnt a munkaviszonyom a tanév végén, megkaptam a T-kiskönyvem is. Így nem folyamatos a munkaviszonyom a kihagyott nyár miatt, de erről senki sem tájékoztatott. Mit tudok tenni? Mi van a GYES alatt felhalmozott szabadságaimmal? Ki tudom még venni szeptembertől? Az ismételt munkába álláskor hány órában mehetek vissza továbbra is GYES mellett?
8. cikk / 14 Prémiumévek program után teljes munkaidős foglalkoztatás
Kérdés: A prémiumévek a közalkalmazottaknál munkaviszonynak számít-e, vagy csak szolgálati időnek? 5 év prémiumévek programban töltött idő után (ami még egyelőre nem telt le) visszavehet-e a munkáltatóm dolgozni a munkahelyemre?
9. cikk / 14 Vállalkozási tevékenység prémiumévek programban – a heti munkaidő mértéke
Kérdés: A prémiumévek programban foglalkoztatott egyik közalkalmazottunk bejelentette, hogy a tavalyi év óta vállalkozási tevékenységet folytat. Az adóhatóság a járulékfizetési kötelezettségének nemteljesítése miatt megbírságolta őt, ám a közalkalmazottunk véleménye szerint az adóhatóság téves jogértelmezés útján jutott arra a következtetésre, hogy ő nem rendelkezett heti 36 órás munkaviszonnyal, hiszen a prémiumévek program adta kereteken belül, a programban részt vevőkre irányadó korlátokra figyelemmel ő "teljes munkaidőben" dolgozott. Mindezek miatt munkáltatói igazolás kiállítását kéri arról, hogy rendelkezett és rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatási jogviszonnyal. Kérem szíves véleményüket!
10. cikk / 14 Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt
Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
