Betegszabadság elszámolása rövidebb munkahéten

Kérdés: A társaságunk május 1-jétől áttért a heti 40 órás foglalkoztatásról heti 32 órára. A dolgozókkal a munkaszerződés módosítása megtörtént, ezzel egyidejűleg új munkarend került kialakításra az alábbiak szerint. Hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra a munkaidő, pénteken nincs munkavégzési kötelezettség. Az Mt. 137. § (6) bekezdése alapján a betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni, ez alapján, ha a dolgozó beteg, akkor hétfőtől csütörtökig betegszabadságot számfejtünk 8 órára, péntekre nem. Az OEP tájékoztatása szerint viszont minden napra, így péntekre is kell betegszabadságot adni a (7) bekezdés alapján. Mi történik akkor, ha valaki hétfőtől szerdáig ledolgozott már napi nyolc órát, csütörtöktől beteg, akkor a napi két óra túlóraként kerüljön számfejtésre? Mi a helyes eljárás, hogyan kell a betegszabadságot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...túlórapótlékot fizetni, ha amunkaidőkeretben a különbség nem egyenlíthető ki.Az Mt. egy másik szakasza alapján – és a betegszabadságelszámolásakor, kiadásakor ez a meghatározó szabály – viszont amunkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Túlóraátalány – számítási szabályok

Kérdés: Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a túlóráért járó bérpótlék helyett átalányt fizessen a munkáltató. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg a túlóraátalány kiszámításának a módját, abban kérünk iránymutatást, hogy hogyan számoljuk ki az átalány összegét?
Részlet a válaszából: […] ...akkor célszerűválasztania a munkáltatóknak, ha viszonylag gyakran rendel el túlmunkát, vagyha valamilyen okból bonyolult annak az elszámolása. Az átalány megállapításáraaz Mt. valóban nem határoz meg részletes szabályokat. A munkaügyi gyakorlatalapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Túlórapótlék a személyi alapbérben?

Kérdés: Cégünknél bevett gyakorlat, hogy a munkavállalók túlórapótlékát beépítjük a munkaszerződésük szerinti személyi alapbérükbe. Egyik újonnan belépő munkavállalónk kifogásolja ezt a gyakorlatot, és nem hajlandó aláírni a munkaszerződését ezzel a feltétellel. Megalapozott lehet a munkavállaló kifogása annak ellenére, hogy igen magas személyi alapbérben részesülnek a cégünk alkalmazottai?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér illetimeg (Mt. 142. §). Az Mt. 147. §-a szerint a túlmunkáért a munkavállalót rendesmunkabérén felül – esetenkénti elszámolás alapján, vagy átalányként -ötvenszázalékos bérpótlék is megilleti. A túlmunka jellemzően a munkavállalórendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Túlóráért járó díjazás esedékessége

Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben dolgoznak, ezért náluk a rendkívüli munkavégzés legtöbbször munkaidőkereten felüli munkavégzésként merül fel. A rendkívüli munkavégzést bérpótlékkal és nem szabadidővel díjazzuk. Kérdésünk: munkaidőkeret alkalmazása esetén a túlóráért járó bérpótlékot milyen időpontig köteles a munkáltató a munkavállalók részére megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a bérpótlékok munkabérnek minősülnek,a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék kifizetésére és elszámolására amunkabér kifizetésére és elszámolására vonatkozó rendelkezések az irányadóak.Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Munkaszüneti napi munkavégzés díjazása

Kérdés: A munkaszüneti napokon rendes munkaidőben dolgozó, havidíjas munkavállaló részére az Mt. 149. § (1) bekezdése alapján – havi munkabérén felül – "a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérét" is meg kell fizetni. Kérdésünk: megfelelünk-e az Mt. idézett szabályának, ha a havi munkabéren felül távolléti díjat fizetünk a munkaszüneti napi munkavégzés időtartamára? Hogyan alakul a díjazása, ha túlóráznia is kell az adott munkaszüneti napon?
Részlet a válaszából: […] ...az előbbiekben ismertetett munkabéren felül még a pihenőnapirendkívüli munkavégzés ellenértéke is jár: tételes elszámolás esetén 100%-ospótlék (vagyis tulajdonképpen "tripla" bér, figyelemmel arra, hogy amunkaszüneti napra távolléti díj jár),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Rendkívüli munkavégzés – év végén átnyúló munkaidőkeret esetén

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben alkalmazzuk munkavállalóinkat. A keret nem mindig fejeződik be a naptári év végén. A legutóbbi 2008. november 1-jétől 2009. január 31-éig tartott. Az éves elrendelhető 200 óra túlóra ebben az esetben melyik év terhére számítandó?
Részlet a válaszából: […] ...egy naptári évben legfeljebb200 óra, kollektív szerződéssel 300 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.A kérdésben említett elszámolási probléma egyedül amunkaidőkereten felüli munkavégzés esetében merülhet fel. Figyelemmel arra,hogy amíg nem fejeződött be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Munkaszüneti napi munka, más munkakörbe tartozó feladatok

Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartású közművelődési központ, amely vasárnap nem tart nyitva. 1. A művelődésszervezőket a munkaszüneti napokon, gyermeknapon végzett munkájukért milyen díjazás illeti meg? Ez a rendkívüli munkavégzés kategóriája-e, azaz egynapi illetményük+100 százalékos pótlék jár, vagyis ténylegesen két napra járó illetményt kell fizetnünk? Módosul-e a díjazás, ha vasárnapra esik az ünnepnap, illetve a rendezvény? A munkáltató megállapíthat-e ezekre a napokra átalányt, és az mennyiben térhet el az Mt.-ben leírt díjazás mértékétől? 2. A központnak van egy emlékháza, amelyben egy gyűjteménykezelő dolgozik. Szakmai feladatán túlmenően más, a munkaköri leírásába nem tartozó feladatokat is ellát. A munkakörébe nem tartozó feladatokra (karbantartás, takarítás fűnyírás stb.) megállapítható-e díjazás? Ha igen, annak mi az alapja, a munkáltató megállapíthat-e erre átalányt, pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...eltérések lehetségesek,azonban a bírói gyakorlat szerint, ha az átalánydíjazás lényegesen kevesebbannál, mint ami a munkavállalót eseti elszámolás alapján megilletné, akülönbözet joggal követelhető (LB Mfv. II. 10.815/1998.).2. Az emlékházban dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Munkaidő-kedvezmény – a közalkalmazotti tanács tagjának

Kérdés: A Munkaadói Levelek 1. évf. 2. száma 22. kérdéséhez hasonlóan alkalmazandó-e a munkaidő-kedvezmény a közalkalmazotti tanácsban? A tanács évi 1-2 ülést tart, viszont a tagjai és az elnöke a heti kötelező órájából 2, illetve 3 óra kedvezményt kap, ami mögött teljesítmény nem látszik, viszont így túlórája keletkezik. Mennyi munkaidő-kedvezmény jár (általános iskolában) a közalkalmazotti tanács tagjainak, illetve elnökének?
Részlet a válaszából: […] ...a felhívott cikkben foglaltak irányadók, vagyis ha azadott héten nincs a tanácsnak ellátandó feladata, semmilyen különös elszámolásimódszerre nincs szükség, hiszen a közalkalmazott – más munkatársaihoz hasonlóan– végigdolgozza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Szakszervezeti tisztségviselő – a munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményét úgy állapítjuk meg, hogy ha például a titkárt heti egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg, akkor munkaidejét csökkentjük egy órával. Tehát ha heti 40 óra lenne a munkaideje, így az csak 39 óra lesz. Ha pedig ezt meghaladóan dolgozik, az már túlóra. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...túlóra lenne az adott hét 40.munkaórája, ha a munkáltatónál egyenlő munkaidő-beosztást alkalmaznának, és amunkáltató a munkaidő elszámolásakor nem élne a munka­időkeret lehetőségével.Ekkor a munkabérén felül még a rendkívüli munkavégzés utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.
1
7
8