Kiegyenlítő nap és díjazása

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállaló adott héten a heti pihenőnapjain kívül további napokon sem végez munkát, mert a munkáltató nem osztja be munkavégzésre. Az ilyen napok a köznyelvben "kiegyenlítő napnak" vagy "szabadnapnak" minősülnek. Jár-e, és ha igen, milyen díjazás ezekre a napokra? Hogyan vezethetők le az ilyen napokra irányadó szabályok az Mt. rendelkezéseiből?
Részlet a válaszából: […] ...megfogalmazásában havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás alkalmazása esetén pedig (eltérő megállapodás hiányában)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Szabadság kiadása és állásidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Adott egy cég, ahol hétfőtől vasárnapig a következők szerint dolgoznak a recepciós munkavállalók: délelőtt (6-14), délután (14-22), szabadnap, és ez váltakozik egész hónapban. Hárman vannak "forgóban", háromhavi munkaidőkerettel. Amikor szabadságra mennek, mi a helyes eljárás? Például, péntek szabadnapos, szombat és vasárnap munkanap, hétfő szabadnapos. Jól gondoljuk, hogy az egyenlőtlen munkarend miatt ilyenkor kiírható a szabadság szombatra és vasárnapra is? (Ezt nyilván a dolgozó kérte így, miután már megvolt a beosztás. Illetve, amikor tudjuk, hogy egybefüggően több napot lesz távol, akkor valóban visszaáll az 5/2-es munkarend? Nyilván ezekre a hetekre nem osztjuk be, hanem eleve kiírjuk neki a szabadságot (pl. két hét esetén 2x5 nap). Amikor viszont van olyan két hét, amikor a dolgozó, ha be lenne osztva, nem tíz munkanapot dolgozna, hanem csak kilencet, és nem négy, hanem öt szabadnap járna neki, ilyenkor megteheti-e a munkáltató, hogy tíz nap szabadságot ír ki? A recepciósok a havi kötelező óraszámot sem dolgozzák le soha, viszont kifizetésre kerül, mert havibéresek. Erre esetleg van-e valamilyen javaslat? Éves szinten van, aki 12 nappal dolgozott kevesebbet, mint akinek az 5/2-es munkarend szerinti a beosztása.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, alapbére és pótlékai is megilletik [Mt. 146. § (1) bek., 147. §]. Mivel a jelenlegi munkarend biztosan állásidőt jelent, érdemes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

"Fizetett ünnep" elszámolása készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott éjjeliőr október 31-én este 18:00-kor állt munkába, november 1-jén reggel 6-ig dolgozott. Kollégája 1-jén este 18:00-kor kezdett, másnap reggel 6-ig dolgozott. Hány órára kell fizetett ünnepet elszámolni nekik? Távolléti díj jár-e, ha igen, hány órára?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj [Mt. 146. § (3) bek. d) pont], ha havibéres, az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel időarányos alapbére illeti meg – ezt hívja a szakzsargon fizetett ünnepnek.A fizetett ünnep elszámolása tehát független a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Rendkívüli munkaidők és díjazásuk

Kérdés: Az egyik olvasói kérdésre adott válasszal (2238.) kapcsolatban lenne kérdésem. Ha a második esetet nézzük, amit Önök válaszoltak, hogy a munkáltató eleve több munkaidőt osztott be a dolgozónak, még úgy is, hogy emiatt kevesebb szabadnapot kapott, akkor jól értelmezem az Önök válaszát, hogy a kettő hiányzó szabadnapra 100%-os bérpótlék jár, és a 44 óra túlórából levonjuk a 2 x 8 órát, akkor a fennmaradó óraszámra 50%-os pótlék jár? A kérdésből nem derült ki, hogy mennyi óra volt a pihenőnapi munkavégzés, ezért ha például valaki nyolcórás munkaviszonyos, akkor 16 óra elszámolása után a fennmaradó 28 órára 50% bérpótlékot kell adni?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő órát teljesített, és volt két olyan beosztott munkanapja, amikor valójában pihenőnapot kellett volna kapnia. A 44 órát alapbérrel és 50%-os pótlékkal, a pihenőnapokra eső, a munkáltató által elrendelt rendkívüli munkaidőt alapbérrel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként

Kérdés: Bevett szokás cégünknél, hogy a fizikai alkalmazottak néha egy-egy órával többet dolgoznak a napi 8 óránál. Ekkor ezt a műszakis kolléga összeírja, és ha a munkavállalónak van 8 óra többlete, akkor azt "lecsúsztatják". Az Mt. 143. §-a szerint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabad­időt is lehet biztosítani. De ha jól értelmezem, akkor ezt vagy a munkaszerződésben, vagy egy különmegállapodásban rögzíteni kell, s a szabadnapot az elrendelt munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...a rendkívüli munkaidő, illetve (ügyelet esetén) a végzett munka mértékével egyező tartamúnak kell lennie, és erre a szabadidőre az alapbér időarányos része jár a munkavállalónak. További feltétel, hogy ezt a kollektív szerződés megengedje, ennek hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.