Szabadságra jogosító idő számítása

Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak közös megegyezéssel meg kívánjuk szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát. A megváltandó szabadság tartama tekintetében azonban nem egyezik az álláspontunk. A közalkalmazott 2012. szeptembertől december végéig keresőképtelen volt, álláspontunk szerint, mivel ennek tartama meghaladta a harminc napot, a közalkalmazottat kevesebb szabadság illeti meg, mert a harminc napot meghaladó táppénz után nem számítható szabadság. A közalkalmazott azonban ezt nem akarja elfogadni. Jogszerűen járnánk el, ha nem számítanánk szabadságot 2012 azon részére, amikor harminc napot meghaladóan keresőképtelen volt a közalkalmazott?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti, hogy munkában töltött időnek minősül a szabadságra jogosító idő szempontjából a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tartama [Mt. 115. § (2) bek. e) pont]. Ezen szakaszt pedig alkalmazni kell a közalkalmazottakra is, figyelemmel arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.

Betegség alatti felmentés

Kérdés: 1966. február 13-tól dolgozom az egyik egyetem atomfizikai tanszékén, 2000. április 4-től már mint nyugdíjas, teljes munkaidőben és változatlan munkakörben. 2011. december 15-én kórházba kerültem, súlyos műtéten estem át, és csak 2012. február 23-án jöttem ki. 2012. évi 15 nap betegszabadságomat letöltöttem, jelenleg is táppénz nélküli keresőképtelen vagyok (amit a háziorvos igazol). Ha a közalkalmazotti jogviszonyomat a betegségem miatt a munkáltató megszünteti, jár-e részemre felmentési idő és valamiféle anyagi juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...díjazás nem illeti meg. Miután a kérdés szerint nyugdíjasnak minősül, végkielégítésre nem lesz jogosult. Ha van időarányosan ki nem adott szabadsága, azt a keresőképtelen állapot ellenére távolléti díjjal pénzben meg kell váltani [Kjt. 59. §, régi Mt. 136. §]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.