Ügyvezetés – egyszerűsített foglalkoztatás keretében

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője rendelkezik máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, ott biztosított. Itt az ügyvezetést megbízás alapján végzi, ezért díjazást nem kap, a vállalkozás tevékenységében nem vesz részt személyesen. Havonta egy-két nap lenne ellenőrzési munkája, amiért kapna némi nem túl magas díjazást. Ez az egy-két napi tevékenység ellátható-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében, tiltja-e ezt valamilyen jogszabály?
Részlet a válaszából: […] ...létesíthetnek [Mt. 201. § (1) bek.] Az Mt. e rendelkezése az Efotv.-re utal. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében az ügyvezető csupán akkor foglalkoztatható a kérdésben említett munkára, ha az az Efotv. szabályainak megfelel. Az alkalmi munkára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Felmondás Covid-védőoltás hiánya miatt az egészségügyben

Kérdés: Vállalkozói szférában, munkaviszonyban alkalmazott egészségügyi dolgozók munkaviszonyát milyen módon kell megszüntetni, ha a koronavírus-járvány elleni védőoltást egyáltalán nem, illetve csak részben vették vagy veszik fel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással? Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés is lehetséges? Rendes felmondás esetén a felmondási idő kezdete 2021. szeptember 1-je lenne? Ebben az esetben kell végkielégítést fizetnünk? Ha az ügyvezető munkaviszonyban végzi orvosi tevékenységét, rá az Mt. szabályai érvényesek. Az ő esetében is a többi munkavállalóval azonosan kell eljárni? Ha az ügyvezető (főállású vagy kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó) nem veszi fel a védőoltást, az ő esetében hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...Erre ugyanis a feleknek bármikor lehetősége van, ha a megszüntetés feltételeiben meg tudnak egyezni. Az egészségügyi dolgozó ügyvezető esetén is a fenti eljárást kell követni, függetlenül attól, hogy milyen jogviszonyban tölti be tisztségét.Az a foglalkoztatott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Intézményvezető – másik kerületben szakmai tanácsadóként

Kérdés: Egy önkormányzat által fenntartott szociális intézmény vezetője vagyok. Egy, nem a mi kerületünkben működő szociális intézménnyel köthető-e megbízási szerződés szakmai tanácsadóként megbízva? Ha a válasz a kérdésre nem, hogyan és milyen formában tudom ezt a feladatot heti 3 órában ellátni, esetleg egyéni vállalkozóként? Milyen lehetőségek vannak?
Részlet a válaszából: […] ...összeférhetetlen. Az összeférhetetlenség vizsgálata a következőképpen történik.A Kjt. 41. §-ának (2) bekezdése a magasabb vezetőkre, vezetőkre vonatkozik: esetükben kizárt az olyan további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Közalkalmazott mezőgazdasági vállalkozása

Kérdés: Főállású mezőgazdasági vállalkozóként lehetek-e közalkalmazott napi 4 órában?
Részlet a válaszából: […] ...további jogviszonyban teljesítendővel, és a jogviszony létesítését a munkáltató előzetesen nem engedélyezte (Kjt. 43. §). Vezető megbízással rendelkező vagy pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott esetén összeférhetetlen a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Második munkaviszony létesítése azonos felek között

Kérdés: Amennyiben jelenleg főállású autóbusz-vezető vagyok egy cégnél, vállalhatok-e másodállást ugyanannál a cégnél szintén autóbusz-vezetőként? Az éves túlóramaximum 300 óra, de a bérszínvonal miatt kénytelen vagyok ezen felül is teljesíteni. Más céghez nem mennék dolgozni, mert becsületesek velem. Őket erősíteném a másodállással is. Bele kell számolnom az itt ledolgozott napokat a túlórába?
Részlet a válaszából: […] Annak ellenére, hogy nincs olyan kifejezett munkajogi szabály, amely megtiltaná, hogy a munkavállaló és a munkáltató egy már fennálló munkaviszony mellett az eredetivel egyező munkakörre egy újabb munkaviszonyt létesítsen, álláspontunk szerint nem lehet jogszerű a leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Közalkalmazottak összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e, ha főállású közalkalmazotti jogviszony mellett – munkaidőn kívül – munkaügyi, pénzügyi, számviteli, bérügyi ügyintézőként másik közalkalmazotti jogviszonyt is létesít a közalkalmazott, vagy a főállású közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízással látja el a másik munkáltatónál ugyanazt a feladatot? Ha nem összeférhetetlen, milyen feltételekkel lehetséges ez? Elegendő esetleg mindkét munkáltató részére titoktartási nyilatkozattétel? Szintén ügyintézői – tehát nem vezetői – munkakör esetében főállásúközalkalmazotti jogviszony mellett egyéni vállalkozói, vagy más, gazdasági társasági forma (kft., bt.) is létesíthető-e ugyanazon tevékenységre? Tehát a főállású közalkalmazotti jogviszony mellett más-más munkáltatónál munkaidőn kívül, pluszkereset céljából végezhető-e ugyanaz a feladat?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. összeférhetetlenségi szabályai szerint csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető a munkavégzésre irányuló további jogviszony vagy munkaviszony, ha a munkaidő e jogviszonyokban a közalkalmazotti jogviszonyával részben vagy egészében egybeesik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Kiküldetési napidíjak fuvarozóknál

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó társaság munkavállalóinak munkaszerződésében a csak belföldön fuvart teljesítők esetében Magyarország területét, külföldre is fuvarozók esetében Európa területét jelöltük meg. A csak belföldön fuvarozók esetén el kell számolnunk a 3000 Ft-os napidíjat a napi 6 órát meghaladó távollét esetén? Az ügyvezető (főállású társas vállalkozói jogviszonya esetén) külföldre történő fuvarozása esetén a napi 60 euró napidíj elszámolható adó- és járulékmentesen?
Részlet a válaszából: […] ...2. § (1)-(2) bek.]. A hat órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíjátalány 3000 forint, feltéve hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Gyermek gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság több gyermek után – a munkába történő visszatérés

Kérdés: Egy munkavállalónk több mint 15 éve van a cégnél, amiből csak 4 évet dolgozott, mert négy gyermeket szült, a negyedik most töltötte be a harmadik életévét. A kolléganő főállású anya szeretne lenni gyermeke 8 éves koráig, 2019-ig. Ezért fizetés nélküli szabadságot kért. Mondhatja-e ilyen esetben a munkáltató, hogy nem engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot? A problémánk alapvetően az, hogy ha akár most, akár 5 év múlva visszajönne dolgozni, már úgy kiesik a munkából, hogy valószínűleg nem tartana a vezetője rá igényt, és fel kellene neki mondanunk. Hosszú munkaviszonya miatt pedig 5 év múlva még több lenne a felmondási ideje, végkielégítése, ezért több millió Ft-ot kapna munkavégzés nélkül, lényegében azért, mert otthon nevelte a gyermekeit.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 128. §-a szerint a gyermek után kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadság a gyermek harmadik életéve betöltéséig jár, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban. A 130. § alapján pedig, ha gyermekgondozási segélyt (GYES) kap, a gyermek 3-10....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Pedagógus besorolásnál figyelembe vehető jogszerző idő

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény vagyunk. 2013. január 1-jétől a közalkalmazottak a jogelőd intézményektől jogállásváltozás következtében kerültek hozzánk. Az előző munkáltató a fizetési osztály, fokozat megállapításánál figyelembe vette az egyéni vállalkozói jogviszonyt, melynek időtartama 2000. 06. 29-től 2007. 06. 20-ig tartott, főállású egyéni vállalkozói jogviszonyt igazolt az APEH. Kérdésünk: ezen időszakot figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
Részlet a válaszából: […] ...kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban, valamint ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött idő, az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, a szolgálati jogviszonyban, a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Összeférhetetlenség – az önkormányzati képviselők munkaviszonya

Kérdés: Az Mt. 193/U. § szerint "A munkavállaló nem lehet helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely őt alkalmazza." Kérdésem az lenne, hogy az adott önkormányzat tulajdonában lévő és általa működtetett kft.-ben lehet-e alkalmazott az önkormányzati képviselő? Mely törvény az irányadó ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...által alapított önkormányzativállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója,igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja;– az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdaságitársaság vezető tisztségviselője...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.