8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő – a közhasznú munka beszámítása
Kérdés: Állami óvoda-bölcsődében közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó esetében, amennyiben ezt megelőzően két hétig (1997-ben) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen óvodánál (az intézmény ugyanaz, de a munkáltató akkor még a polgármesteri hivatal volt), ez a két hét beleszámít-e a besorolásnál, a jubileumi jutalomnál, illetve a végkielégítésnél?
2. cikk / 8 Külföldiek foglalkoztatásának bejelentése
Kérdés: Vállalatunk külföldi – részben európai uniós – állampolgárok foglalkoztatását tervezi, a szükséges engedélyek beszerzése jelenleg folyamatban van. Milyen hatóságnak kell bejelenteni a foglalkoztatás tényét és milyen adattartalommal? Számíthatunk-e valamilyen szankcióra, ha elmulasztanánk a kötelezettségünket?
3. cikk / 8 Harmadik országbeli egyetemi hallgató foglalkoztatása gyakornoki programban
Kérdés: Pénzügyi tanácsadással foglalkozó cégünk külföldi egyetemi hallgatót alkalmazna gyakornoki program keretében, kell-e munkavállalási engedélyt kérni a külföldi foglalkoztatásához? Szükséges-e a külföldi gyakornok részére kötelezően munkabért fizetni, mennyi a minimálbér esetükben?
4. cikk / 8 Munkavállalási engedély – a kérelem elutasítása szakképzettséget igazoló okirat hiánya miatt
Kérdés: Indiai munkavállalókat alkalmaznánk éjjel-nappali élelmiszerüzletünkbe. Tudomásunk szerint az ilyen kiskereskedelmi vegyes üzletben eladóként dolgozó személyeknek nem kell szakképzettséggel rendelkezniük. A munkaügyi központ mégis erre hivatkozva utasította el az engedély iránti kérelmet, pedig az érintett személyek érettségi bizonyítványát és annak a hiteles magyar fordítását becsatoltuk. Jogszerű volt-e munkaügyi központ határozata?
5. cikk / 8 Harmadik országbeli diákok nyári munkavégzése
Kérdés: Nemzetközi egyezmény értelmében Magyarországon felsőoktatási intézményben ösztöndíjasként tanuló harmadik országbeli diákok a nyári szünetben milyen feltételekkel dolgozhatnak? Valamennyien rendelkeznek a képzés teljes időtartamára kiterjedő tartózkodási engedéllyel. Kell-e a foglalkoztatásukhoz munkavállalási engedély?
6. cikk / 8 Hátrányos helyzetű személy fogalma
Kérdés: Közúti fuvarozási cégünk képzési megállapodást kötne a munkaügyi központtal olyan álláskereső képzése tekintetében, aki a képzés eredményeként az általunk megkívánt kategóriájú vezetői engedélyt szerezné meg, és ezt követően munkaviszony keretében foglalkoztatnánk. Úgy tudjuk, hogy hátrányos helyzetű személy esetében nagyobb mértékű támogatást nyújt a munkaügyi központ a képzés költségeihez, a jogszabályban viszont nincs meghatározva, hogy kit kell hátrányos helyzetű személynek tekinteni.
7. cikk / 8 Pályakezdő álláskereső – a bérköltség támogatása hiányszakmában
Kérdés: Sütőipari cégünk évek óta munkaerőhiánnyal küszködik, pék munkakörbe vennénk fel pályakezdő fiatalokat. A sajtóból úgy értesültünk, hogy állami támogatásban részesülhet a munkáltató, ha hiányszakmával rendelkező pályakezdőt foglalkoztat. Mi a támogatás igénybevételének feltétele, és mi a támogatás mértéke, valamint időtartama? A munkáltatónak van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettsége a támogatás igénybevételéhez kapcsolódóan?
8. cikk / 8 Álláskereső képzési támogatása
Kérdés: Középiskolai végzettséggel rendelkező álláskereső vagyok, munkanélküli-ellátásban nem részesülök. Támogathatja-e az általam kiválasztott egyetemi előkészítő képzést a munkaügyi központ? Mekkora a képzési támogatás mértéke? A képzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket megtérítheti-e a munkaügyi központ?