12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Tanulmányi szabadság
Kérdés: Több munkavállalónk beiratkozott egy kétéves képzésre, amely után érettségizhetnek. Nem mi köteleztük őket a tanulásra, nem is támogatjuk a tanulásukat (nincs tanulmányi szerződés). Kötelező-e az iskolai napokra szabadnapot biztosítani számukra? Ha igen, akkor fizetett vagy nem fizetett távollétről van szó?
2. cikk / 12 Tanulmányokra járó fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Egyik munkavállalónk 2011 őszén kezdte meg 5 éves egyetemi tanulmányait másoddiplomájához, de velünk csak 2015. július 1-jétől létesített munkaviszonyt. Nemrég kérdezte, hogy a szeptemberben kezdődő félévével kapcsolatban kinek kell leadnia az órarendjét, hogy a távolléteit be lehessen illeszteni a beosztásba. Valóban elmehet a munkából? Az Mt. szerint csak akkor jár távollét a munkavállalónak tanulmányi célokból, ha a tanulmányokról megállapodott a munkáltatóval; mi pedig nem kívánjuk engedélyezni a tanulmányok folytatását akkor, ha az a munkaidőt is érinti.
3. cikk / 12 Határozott idejű munkaviszony – a munkáltatói felmondással történő megszüntethetőség feltételei
Kérdés: Cégünknél vezetőváltás volt nemrég. Az iratok átadását követően tapasztaltam, hogy a korábbi ügyvezető néhány "bizalmi" pozícióban lévő munkavállaló munkaszerződését határozott idejűre módosította. Most e személyek munkaviszonyát meg kellene szüntetnem. Természetesen akinek jár, annak a végkielégítést is kifizetném, de nem tudom, hogy van-e lehetőségem felmondással megszüntetni ezeket a határozott idejű munkaviszonyokat, ha esetleg a közös megegyezésbe nem mennek bele. Ebben kérem állásfoglalásukat.
4. cikk / 12 Járadékigény érvényesítése a régi Mt. alapján
Kérdés: A régi Mt. 186. §-ának (3) bekezdése alapján járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a 185. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető. A hivatkozott jogszabályhelyből nem egyértelmű, hogy mi minősül érvényesítésnek. A munkáltató részére felszólító levél küldése, vagy csak a kereset előterjesztése minősül érvényesítésnek? Mikor beszélhetünk mulasztásról? Terheli a munkavállalót mulasztás, ha például levélben közölte igényét a munkáltatóval, de a feleknek rövid idő után egyértelművé vált, hogy nem tudtak megállapodni a kártérítés összegében, és mindezek ellenére a munkavállaló a keresetet csak évekkel később terjesztette elő?
5. cikk / 12 Tanulmányi szerződés – a munkáltató által biztosított támogatás jellege
Kérdés: Több munkavállalónk jelezte, hogy képezni szeretné magát, és érdeklődött, hogy ebben munkáltatóként tudnánk-e segítséget nyújtani nekik. Cégünk jelenleg nem engedheti meg, hogy anyagilag támogassa a munkavállalókat, de arra gondoltunk, hogy a képzések idejére fizetett szabadságot biztosítanánk, ahogy a vizsgára és a felkészülésre is, hiszen az nekünk is jó lenne, ha a következő években sokkal képzettebb munkaerő állna rendelkezésünkre. Ilyen feltételekkel köthetünk tanulmányi szerződést a munkavállalókkal?
6. cikk / 12 Versenytilalmi megállapodás
Kérdés: A vezető állású munkavállalóval 2012. július 1-je előtt kötöttünk munkaszerződést, mely tartalmazta a versenytilalmi megállapodást. E szerint a munkaviszony megszűnése esetén 1 éven keresztül, 2 havi átlagkereset megfizetése ellenében nem szerezhet tulajdonjogot, részesedést, illetve nem lehet munkavállalója, tanácsadója cégünk meghatározott magyarországi versenytársainak. 2012. július 1-je után az új Mt. miatt aláírt egy "Munkaszerződés módosításokkal egységes szerkezetben" megnevezésű dokumentumot, melyben nem módosítottunk a versenytilalmi megállapodás részen, annak ellenére, hogy az új Mt. már a megállapodás ellenértékét a megállapodás időtartamára eső alapbér minimum 1/3 részében állapítja meg. 3 hónappal ezelőtt a munkavállaló munkaviszonyát közös megállapodással megszüntettük, és miután fenntartottuk a megállapodást, 2 havi átlagkeresetet fizettünk ki a munkaviszony megszűnésekor. Helyesen jártunk-e el, vagy az új Mt. szabályait kellett volna alkalmaznunk?
7. cikk / 12 Munkavállaló képzésre kötelezése
Kérdés: A régi Mt. 103. §-ának (4) bekezdése kimondta: "A munkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes." Az új Mt.-ben ilyen szabályt nem találtam, jelent ez tényleges változást?
8. cikk / 12 2010-ben választott üzemi tanács mandátuma
Kérdés: Egy gazdasági társaságnál 2010 novemberében 3 évre választották meg az üzemi tanácsot, melynek megbízatása 2013 novemberében lejár. Munkavédelmi képviselő is van társaságunknál, akinek megbízatása már lejárt. A régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdése viszont tartalmazott egy átmeneti szabályt, miszerint a 2011. augusztus 1. előtti 3 éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelmi képviselő választására meghatározott következő időpontig tart. Jogilag mi a helyes: ha az üzemi tanácsi választást 2013 novemberében tartjuk meg, és itt 5 évre választjuk meg az üzemi tanács tagjait, vagy ha a 2010-ben 3 évre megválasztott üzemi tanács tagjainak a megbízatása a jogszabály erejénél fogva meghosszabbodik 5 évre, és csak 2015 novemberében kell az üzemi tanács tagjait megválasztanunk? Figyelemmel kell-e lennünk továbbá az üzemi tanács választása során a munkavédelmi képviselő megbízatásának kezdő és záró időpontjára?
9. cikk / 12 Versenytilalmi megállapodás megfelelő ellenértéke
Kérdés: Még a régi Mt. hatálya alatt versenytilalmi megállapodást kötöttünk munkavállalóinkkal, miszerint a munkavállalók vállalják, hogy a munkaviszony megszűnését követően egy évig nem dolgoznak versenytársainknál. Ezért cserébe egyhavi munkabérüknek megfelelő összeget fizetünk nekik a munkaviszony megszűnésekor a törvényben előírt kifizetéseken túl. Szeretnénk tudni, hogy az új Mt. hatálybalépésével nem veszítette-e érvényét ez a megállapodás.
10. cikk / 12 Munkavédelmi képviselő és üzemi tanács választása
Kérdés: A régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdése tartalmazott egy átmeneti szabályt, miszerint a 2011. augusztus 1. előtti 3 éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelmi képviselő választására – a munkavédelemről szóló törvény által meghatározott – következő időpontig tart. Ez a szabály biztosította, hogy az üzemi tanács és a munkavédelmi képviselő választására összehangolt időpontban kerülhessen sor. 2008 májusában választottunk üzemi tanácsot, novemberben pedig munkavédelmi képviselőt. E szabály alapján csak 2013 decemberében kellene lebonyolítanunk mindkét választást, ám e rendelkezést nem találom sem az új Mt.-ben, sem az Mth.-ban. Ez azt jelentené, hogy mégis külön-külön kell választást tartanunk?
