Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben

Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani [Szoctv. 94/L. § (4) bek.].A távolléti díj számítása során a Kjt., a Szoctv. és a 257/2000. Korm. rendelet, valamint a kollektív szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Gyermekgondozási szabadság után részmunkaidőben

Kérdés: Két munkatársunk 2021. január 1-jétől visszajött dolgozni gyermekgondozási szabadságról. Az egyik a szülés előtt 8 órás, a másik 6 órás napi munkaidőben volt foglalkoztatva. Visszatérésükkel, megállapodás szerint, napi 4, illetve 2 órás munkaidőben történik alkalmazásuk. Mind a két dolgozó elszámolása havibéres. Munkába állásuk előtt a ki nem vett fizetett szabadságukat, amely még a 8, illetve 6 óra/nap munkaviszonyukra való tekintettel keletkezett, melyik alapbérrel kell számfejteni, 8 vagy 4 óra, illetve 6 vagy 2 óra?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a szabadsága idejére a távolléti díja illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. a) pont]. A távolléti díj számításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapbért kell figyelembe venni [Mt. 148. § (1) bek. a) pont]. Annak van tehát jelentősége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díjat csak november 29-ig kellett volna fizetniük. A távolléti díj számítására irányadó rendelkezések pontosan meghatározzák, hogy ezen időszakra azt miképpen kell kiszámítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Munkabérszámítás munkaidőkeretben és kötetlen munkarendben

Kérdés: Állattartó telepen kéthavi munkaidőkeretben dolgozó, havibéres munkavállaló díjazása miként alakul, ha az alapbére 300 000 Ft/hónap, a munkaideje 8 óra/nap? Mennyi bér jár, ha a munkaidőkeret kezdetén, november 1-jén dolgozik, és november 4-től 8-ig, 5 napon, szabadságon van, ezenkívül november hónapban még van további 14 nap ledolgozott munkanapja is? Korábbi óradíjas besorolásban szerzett esetleges bérpótlékait is be kell számítani a távollét idejére? Ha kötetlen munkaidőben foglalkoztatjuk, jár-e munkaszüneti pótlék a munkaszüneti napon végzett munkára?
Részlet a válaszából: […] ...(5 munkanap szabadság és 15 nap munkanap) megegyezik a novemberben irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számával (20 nap).A távolléti díj számításakor az irányadó időszakban kifizetett bérpótlékokat kell figyelembe venni (Mt. 151. §) – annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Irányadó időszak meghatározása távolléti díjhoz

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonya 2018. június 18-án kezdődött, 2018. szeptember hónapban távolléti díj megállapítása vált szükségessé. Munkavállalónk havibéres, a távolléti díj számításának alapjául szolgáló bérelemeknél – a távolléti díj esedékességének időpontját megelőző utolsó 6 naptári hónapra kifizetett bérpótlékokat – lehet figyelembe venni. Ebben az esetben a 6. hónap nem teljes hónap. Figyelembe vehető-e a tört hónap is, vagy csak a teljes hónappal számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...és egyes bérpótlékok figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek.]. Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Osztályfőnöki pótlék mértéke

Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék összege fix havonta, vagy a ledolgozott napok számától, szabadságtól, táppénztől, fizetett ünnepektől függ-e? Én már több mint 30 éve vagyok a pályán, de az önkormányzat idejében minden hónapban ez az összeg fix volt, mindentől függetlenül, még a nyári hónapokban is. Felvetésünkre a tankerülettől azt a választ kaptuk, hogy a pótlék összegét minden hónapban a fent említett tényezők befolyásolják, így ennek a pótléknak az összege havonta változó.
Részlet a válaszából: […] A változás abból adódhat, hogy amennyiben az adott hónapban a pedagógus valamely ok miatt távol volt a munkahelyétől, az osztályfőnöki pótlék egy részét nem pótlék, hanem távolléti díj címén kapja meg. Az Nkt. 8. melléklete szerint az osztályfőnöki pótlék a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Felmentési időre járó távolléti díj kiszámítása

Kérdés: Munkavállalói felmondás esetén hogyan kell kiszámítani a felmentési időre járó munkanapok számát? Egy munkavállalónk felmondási ideje 2018. november 14-én jár le, a munkáltató november 1-jétől november 14-ig felmentette a munkavégzési kötelezettség alól. November 1. munkaszüneti nap, november 2. áthelyezett pihenőnap, november 10. áthelyezett munkanap. November 1-jétől november 14-ig a felmentési időre járó bér számításánál tíz vagy kilenc munkanapra kell számolni a munkabért? Jár-e ebben az esetben a munkaszüneti napra is bér, tehát egynapi alapbérnek megfelelő összeg?
Részlet a válaszából: […] ...1. és 14. között tíz nap tartozik az általános munkarendhez, melybe november 1., csütörtök is beletartozik. A felmentési időre járó távolléti díj számításánál éppen ezért az általános munkarend e tíz napját kell figyelembe venni. Először ki kell számolni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Munkaidő-elszámolás rövidebb teljes munkaidő esetén

Kérdés: Ha a kollektív szerződés rendelkezése a következő: "A törvényes teljes munkaidő mértéke az adott munkakör esetén beosztás szerint heti 36 óra", a munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaideje pedig 7,2 óra, akkor, ha a munkavállaló órabéres, a távolléti díj számításakor az általános munkarend szerinti 8, vagy a 7,2 órát kell figyelembe venni? Amennyiben a havibéresekre vonatkozó szabály eltér, kérem, arra is szíveskedjen válaszolni!
Részlet a válaszából: […] ...mértéke 7,2 óra, a munkavállaló részére ezt a munkaidőt kell beosztani, ennyit kell teljesítenie. Ezt a szabályt kell alkalmazni a távolléti díj számításánál is. Azaz, ha a munkavállaló részére egynapi távolléti díjat kell fizetni, akkor annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a távolléti díj három részből tevődik össze (Mt. 148. §). Részét képezi egyrészt az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi, az Mt. alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány; másrészt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Távolléti díj számítása az apák pótszabadságánál

Kérdés: Az apák pótszabadságának elszámolása körében hatósági ellenőrzést kaptunk. Ennek során az ellenőr kifogásolta a távolléti díj számításának módszerét, és így a megtérítés összegét is. Álláspontja szerint a munkaszüneti napot nem kellett volna figyelembe venni osztószámként, azaz novemberben 22, és nem 23 napra kellett volna osztani a havibért. Munkaügyi ellenőrzés keretében ugyanakkor ennek épp az ellenkezőjét mondták, ott elfogadták a számítást. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói közterheit) a Magyar Államkincstár a központi költségvetésből megtéríti [350/2014. Korm. rendelet 1. § (2) bek.]. A távolléti díj számítása során a távolléti díj alapbérrészét [Mt. 148. § (1) bek. a) pont] havibér esetén akként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.
1
2
3