4 talált cikk az igazolt távollét , táppénz kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzati óvodában dolgozom dajkaként. 2021. október végén lezsibbadt a jobb kezem, ezért nem tudtam dolgozni, táppénzre kellett mennem. A kézsebészeten megállapították, hogy alagútszindrómám van, és sürgősen meg kell műteni. 2022. februárban megműtötték a kezemet, ezután rehabilitációra kellett járni. 2022. június 1-én mentem vissza dolgozni. Decemberben a munkáltató jutalompénzt osztott, amiből én csak a felét kaptam, azzal az indokkal, hogy táppénzen voltam. Ez szerintem hátrányos megkülönböztetés. 2021-ben a kolléganőmmel két hónapig dolgoztunk napi tíz órában, emberhiány miatt, ami elvileg szabálytalan! A pluszórákat csúsztatásban kaptuk meg, de abban az évben is volt jutalom, mégsem kaptunk több pénzt, mint a többiek. Szerintem ez hátrányos megkülönböztetés.

Kérdés: Több mint 500 főt foglalkoztat a cégünk, munkaidő-nyilvántartó rendszer segítségével a műszakvezetők rögzítik a munkavállalók munkaidejét. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy igazolt, nem fizetett távollétet rögzítettek a munkavállalóknak, és amikor kérte a bérszámfejtés az igazolást erre vonatkozóan, azt mondták, hogy nem kérték el a munkavállalótól. Bemutatta a munkahelyi vezetőnek, ő meggyőződött arról, hogy valós az igazolás, de nem továbbította a bérszámfejtésre. Ilyen esetben mi a helyes, jogszerű eljárás? A műszakvezetőnek le kell adnia ezen igazolásokat a bérszámfejtés részére? A bérszámfejtésnek meg kell őriznie ezeket az igazolásokat?

Kérdés: Egyik munkavállalónk – aki egyébként programozó informatikus – ínhüvelygyulladást kapott, és mivel nem tud gépelni, így nem tud munkát végezni sem. A háziorvosa korábban keresőképtelen állományba is vette, azonban a napokban a munkavállaló azzal jött be, hogy a háziorvos szabadságra ment, a helyettese pedig nem hajlandó kiállítani neki folytatólagos keresőképtelenségi igazolást; ugyanakkor le sem zárja a keresőképtelenségi állományt, és nem minősíti a munkatársunkat keresőképesnek. Ilyen esetben hogyan kell eljárni, minek kell minősíteni a – munkában nem töltött – időtartamot?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak tartós fogászati kezelésre van szüksége, és munkaideje alatt kíván eljárni az orvoshoz. Arra hivatkozással kéri a munkavégzés alóli mentesülést, továbbá erre az időszakra távolléti díj fizetését, hogy ő "kötelező orvosi vizsgálat alatt áll". Problémánk, hogy a Munka Törvénykönyve nem határozza meg konkrétan, hogy mely kezelések, vizsgálatok minősülnek kötelező orvosi vizsgálatnak. Jogos a munkavállaló igénye?