Távollétidíj-számítás szociális intézményben

Kérdés: A szociális intézményben dolgozó munkavállalóink szociális ágazati összevont pótlékban részesülnek, ez a pótlék az államkincstár támogatása szerint naptári napokra illeti meg őket, és ha szabadságra mennek, akkor is megilleti őket. Ha a munkavállaló szabadságra megy, akkor ez a pótlék távollétidíj-növelő lesz-e az Mt. 149. §-a szerint, és ezt hogyan kell kiszámolni egy adott hónapra? Ezt a pótlékot az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékként kell-e figyelembe venni? A példa: a munkavállaló június havi bruttó bére: 235 000 Ft, szociális ágazati összevont pótlék: 31 555 Ft, ledolgozandó munkanapok száma: 22, ledolgozandó órák száma 176, a munkavállaló 5 munkanap szabadságra megy. Mennyi alapbér, távolléti díj és szociális ágazati összevont pótlék illeti meg? Atávolléti díjat megelőző hat hónapra kifizetett ágazati pótlék összege: 189 330 Ft, osztónapok száma: 1456. Nem egyértelmű, hogy megkaphatja-e a teljes ágazati pótlék összegét, és ezenfelül még a távollétidíj-növelőként is figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi fenntartású vagy nem állami fenntartású szociális intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára – ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Munkaügyi dokumentumok megőrzési ideje

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a különböző munkaügyi dokumentumok (így például munkaszerződés, tanulmányi szerződés, felmondás, jelenléti ívek, szabadságok nyilvántartása, cafeterianyilatkozatok stb.), illetve bérdokumentumok (pl. bérjegyzék, mozgóbér-nyilvántartás, prémiumok meghatározása stb.) tárolási idejéről! Vannak olyan dokumentumok, amelyek nem selejtezhetők?
Részlet a válaszából: […] ...írnak elő megőrzési időket; ígya) az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Bérgarancia Alapból történő kielégítés mértéke

Kérdés: A volt munkáltatóm még közel 2 000 000 Ft végkielégítéssel tartozik nekem. Időközben felszámolás alá került. Felvettem a kapcsolatot a felszámolóval, aki azt mondta, hogy nem maradt pénz a cégben, így csak egy részét tudja majd bérgaranciából kifizetni. Én úgy tudom, hogy a felszámoló köteles lehívni a bérgaranciát, és a munkabértartozást soron kívül kifizetni. Jogszerű, ha nem kapom meg a teljes összeget, ami nekem járna?
Részlet a válaszából: […] ...napon nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az állami foglalkoztatási szervhez a visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt [Bgatv. 2. § (1) bek.]. Ez a kérelem azonban nem terjeszthető elő a felszámolás alatt álló gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Iskolaszövetkezet bérgaranciára jogosultsága

Kérdés: Iskolaszövetkezetünknek 2012 óta követelése áll fenn egyik megrendelőjével szemben, mert nem fizette ki a diákok bérét. 2013 szeptembere óta a cég felszámolás alatt áll. Azt hallottuk, hogy változtak a jogszabályok, és a Bérgarancia Alapból a diákok bére is kifizethető. Kihez kell fordulnunk, hogy végre kifizesse a tartozást a megrendelő?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől hatályba lépett jogszabályi rendelkezés alapján valóban lehetőség van arra, hogy az iskolaszövetkezet támogatási igényt nyújtson be annak érdekében, hogy a Bérgarancia Alapból kapja meg a megrendelőnek átengedett munkavállalói után járó díjazást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

GYED és GYES alatti szabadság kiadása a GYET-es munkavállalónak

Kérdés: Egy munkavállalónk GYES-e 2010. augusztus 31-én lejárt, szeptember 1-jétől GYET-re menne, és a munkába nem térne vissza, hanem a GYET lejártának időpontjáig tovább maradna fizetés nélküli szabadságon. Ki kell-e adni a munkavállalónak az elmúlt időszak (GYES-GYED) alatt összegyűlt rendes szabadságát, ha saját kérésére marad tovább fizetés nélküli szabadságon?
Részlet a válaszából: […] ...Cst. 23. §-a szerint gyermeknevelési támogatásra az aszülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. Atámogatás a legfiatalabb gyermek második életévének betöltésétől nyolcéveskoráig jár. Ezzel összefüggésben az Mt. 138. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Álláskeresési járadék elévülése

Kérdés: Álláskeresési járadékra voltam jogosult, de jelenleg már munkaviszonyban állok. A munkaügyi központ megkezdte a támogatás folyósítását, de külföldi tartózkodásom miatt nem tudtam felvenni az álláskeresési járadék folyósítási idejéből fennmaradó háromhavi összeget. Meddig vehetem fel az álláskeresőként engem megillető járadék elmaradt összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 54/A. §-ának (2) bekezdése alapján az esedékessévált és fel nem vett ellátást – így az álláskeresési járadékot is – azesedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Természetesen ez azegyéves elévülési idő csak a már esedékessé vált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Szabadság kiadása – elhalaszthatja-e a munkáltató?

Kérdés: A GYET-en lévő munkavállalónk vissza kíván térni hozzánk heti 20 órában – a gyermeknevelési támogatás továbbfolyósítása mellett. A távolléte alatt felgyülemlett szabadságot már kiszámoltuk, de nagy szükségünk van a munkájára, ezért a tetemes mértékű szabadságát nem tudjuk most kiadni. Lehetőség van-e arra, hogy későbbi időben és ne egyszerre adjuk ki az őt megillető elmaradt szabadságokat? Természetesen a munkavégzés megkezdésében megegyeztünk, és az anyuka nem követeli a szabadságok mostani kiadását.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (2) bekezdése szerint szabadságra valójogszerző időnek minősül a munkaviszony szünetelésének meghatározottidőtartama, így többek között a szülési szabadság huszonnégy hete és a gyermekgondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.