15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Szakképesítési szintek és besorolás
Kérdés:
Az új szakképesítési rendszer szerint kiállított bizonyítványokban a képesítések MKKR-szintek szerint vannak megkülönböztetve. Az egyes szinteken belül hogyan tudjuk eldönteni, hogy közalkalmazotti jogviszonyban A/B/C/D/E fizetési osztályba sorolható-e az adott dolgozó az új rendszer szerint megszerzett képesítéssel? Példaként az MKKR 4. szintjében van érettségi (ami C fizetési osztályba sorolandó), szakközépiskolai érettségi (ami D fizetési osztályt jelent), viszont szerepel a 4. szintben középfokú szakképesítés, felső középfokú szakképesítés is.
2. cikk / 15 Szakmunkástanulói évek és a besorolás
Kérdés: Köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában is szükségünk lenne arra az információra, hogy egy kertészeti szakmunkásképző és szakközépiskola beszámítható-e a besorolásnál, ha a Budapest Főváros Kormányhivatala a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásának kivonatmellékletében feltüntette azt a biztosítási jogviszonyok között? Jogviszony megnevezése: szakmunkástanuló. Az illető csak ennek az iskolának az elvégzése után kezdett el dolgozni. A mi intézményünkben mezőőrként és közterület-felügyelőként dolgozik.
3. cikk / 15 Hittanár-szakképzettséggel betölthető munkakör
Kérdés: Tankerületi központhoz tartozó általános iskolában alkalmaznának tanulószobai, napközis tanárként. 1999-ben szereztem okleveles hittanár diplomát. A diplomám pedagógusdiplomának minősül. A gyerekek hittant is tanulnak az iskolában, a szakképzettségem alapján tehát érdemben tudok nekik segíteni a tanulmányaikban. A tankerületi központ szerint azonban a végzettségem nem megfelelő. Tudtommal egyházi iskolákban elfogadják ugyanezt a végzettséget.
4. cikk / 15 Napközis tanár munkaköréhez szükséges szakképzettség
Kérdés: Általános iskolánkban pedagógiai asszisztensként foglalkoztatunk egy pedagógia alapszakos bölcsészdiplomával rendelkező kolléganőt, aki jelenleg végzi a mesterképzést, amelynek eredményeként pedagógiatanár szakképzettséget fog szerezni. Kizárólag napközis foglalkozást tartó tanári munkakörben alkalmazhatjuk-e őt a diplomája megszerzése előtt?
5. cikk / 15 1985-ös ápolói szakképesítés figyelembevétele a besorolásnál
Kérdés: Szociális bentlakásos ápoló és gondozó tevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Milyen fizetési osztályba kell besorolni, minek feleltethető meg az alábbi végzettség: a Gyulai Semmelweis Egészségügyi Szakiskolában 1985. június 25-én általános ápolói és általános asszisztensi szakon képesítő vizsgát tett, majd 1986. június 19-én felnőtt szakápolói szakon szakosító vizsgát tett?
6. cikk / 15 Munkaerőhiány elleni jogi megoldások: tanuló- és tanulmányi szerződés
Kérdés: Cégünk – mint ma sok más munkáltató – munkaerőhiánnyal küzd. Terveink szerint pályakezdőket alkalmaznánk, akikkel már tanulmányaik folytatása alatt szerződnénk, hogy támogatásért cserébe végzésük után nálunk kezdjék el a szakmai életútjukat. Megfelelő eszköz-e erre a tanulószerződés, illetve a tanulmányi szerződés?
7. cikk / 15 Foglalkoztatás hétvégén tanulószerződéssel
Kérdés: Tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő cukrász, szakács, pék tanulók képzésére kerülhet-e sor szombaton és vasárnap, ha a képzést biztosító hely egy kávézó-cukrászda, mely hétvégén is nyitva tart? Ha igen, változik-e a tanuló pénzbeli juttatása, jogosult-e pótlékra?
8. cikk / 15 Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében
Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
9. cikk / 15 Tanulószerződés alapján járó pénzbeli juttatás
Kérdés: 2013-ban a tanulószerződés megkötésekor a tanuló az akkori minimálbér alapján kapta pénzbeli juttatását. A kezdő félév végétől, 2014. február 1-jétől sikeres vizsga esetén kap emelést. Ezt megelőzően, 2014. január 1-jétől milyen pénzbeli juttatás illeti meg? A tanulószerződés megkötésekor érvényes minimálbér, vagy a szerződést módosítani kell a januári (a második félév kezdetével nem egyező) minimálbér-változás miatt?
10. cikk / 15 Szakmai gyakorlatos diák díjazása
Kérdés: Szakmai gyakorlatra fogadunk fiatalokat. Hogyan tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy egy adott szakmai gyakorlatra a nemzeti felsőoktatási törvény vagy a szakképzési törvény rendelkezéseit kell-e alkalmazni, valamint hogy az adott szakmai gyakorlat képzési programhoz kapcsolódik, vagy sem? A két törvény szakmai gyakorlat díjazására vonatkozó szabályozása eltérő. Jól gondoljuk, hogy a szakképzési törvény hatálya alá tartozó képzéseknél a 6 hetet meg nem haladó gyakorlatnál is kell fizetni díjazást a jelentkezőnek? Kérdésünk továbbá, hogy a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó szakmai gyakorlat esetén elegendő-e csak együttműködési megállapodást kötni a felsőoktatási intézménnyel, vagy ezentúl szükséges a hallgatókkal is hallgatói munkaszerződést létesíteni?