4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Megállapodás a szabadság tárgyévet követő kiadásáról a Kjt. szerint
Kérdés: Aki szociális gondozóként dolgozik, és a Kjt. alapján számítjuk a szabadságát, ami áll egy alap- és egy pótszabadságból az eltöltött évek alapján, ezeknél a dolgozóknál át lehet-e vinni szabadságot megállapodás alapján a következő évre, és ha igen, melyik szabadságot (az alap- vagy a pótszabadságot)? Mivel az Mt. szerint az életkor után járót lehet átvinni, de a Kjt. besorolásánál nincs ilyen.
2. cikk / 4 Nevelő-oktató munkáért járó pótszabadság – nem vonható vissza
Kérdés: A közalkalmazottként dolgozó óvodapedagógusok esetében a Kjt. alapján általában 21 alap- és 25 munkanap pótszabadság megállapítására került sor. Kérdésünk, hogy a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján hogyan járjunk el? A törvényszöveg szerint a nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató nevelő-, nevelő-oktató, oktató-, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az eddigi gyakorlat szerint az intézmény a szülési és gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejére visszavonja a 15 munkanap szabadságot, mert ilyenkor nem végez nevelő-oktató munkakörbe tartozó tevékenységet a szülési szabadságon/fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó. Helyes-e az intézmény azon gyakorlata, hogy a szülési és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozók részére a felhalmozódott szabadság kiadásakor nem számítja hozzá a szabadsághoz a 15 munkanap pótszabadságot?
3. cikk / 4 Gyermek után járó pótszabadság
Kérdés: 25 munkanap alapszabadsággal rendelkező férfi munkavállalónknak május 1-jén gyermeke született. A gyermek után járó 2 nap pótszabadságot hogy kell számolni? Május 1-jétől december 31-ig +2 nap jár neki? Vagy egész évre kell számolni? Ebben az esetben mi van, ha mondjuk december 30-án születik a gyermek?
4. cikk / 4 Diákmunkát végző munkavállalók szabadsága
Kérdés: Gimnazista fiunk (17 éves) még a nyári szünet alatt diákmunkát vállalt két hónapra. Felszolgálóként dolgozott heti öt napon, napi négy órában. Munkaszerződésében nem szerepelt, hogy szabadságra lenne jogosult. Munkáltatója állítása szerint részmunkaidőre és ilyen rövid munkaviszonyra nem jár szabadság. Valóban igaza van a munkáltatójának?