Határozott idejű munkaviszony – a helyettesítő "sorsa"

Kérdés: A gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónk helyettesítésére felvettünk egy kollégát azzal, hogy a munkaviszonya a helyettesített személy fizetés nélküli szabadságának lejártát követően azon a napon szűnik meg, amikor munkába áll. A helyettesített munkavállalónk azt tervezi, hogy a fizetés nélküli szabadság lejártát követően előbb a felhalmozott szabadsága kiadását kéri. Jelezte azonban azt is, hogy újból gyermeket vár, így nem fog tudni dolgozni ezt követően sem, mivel előbb szülési szabadságot, majd ismételten fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni. Ilyen esetben megszűnik-e a helyettesítő munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, mit kell tennünk, hogy a továbbiakban is helyettesítőként foglalkoztathassuk?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló között a munkaviszony határozott időre jött létre. Azzal, hogy a helyettesített munkavállaló a fizetés nélküli szabadságának lejártát követően igénybe veszi a korábbi időszakban felhalmozott szabadságát, valójában munkába áll még akkor is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] ...az átszállásnál fogva, az Önöknél eltöltött idejüket úgy kell tekinteni, mintha az átvevő munkáltatónál töltötték volna el, és a szabadság megváltására sincs szükség, azt is "viszik tovább" magukkal.Amennyiben a fenti megoldást követi a kiváló helyi önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Gyermekgondozási szabadság – visszatérés a munkába

Kérdés: Ha a kismama GYED mellett vissza szeretne jönni dolgozni, köteles-e a munkáltató visszavenni aktív állományba, vagy csak akkor kötelező, ha letelt a GYED időszaka?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. A fizetés nélküli szabadság tehát alanyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Fizetés nélküli szabadság után bérkorrekció továbbfoglalkoztatás hiányában

Kérdés: Egyik munkavállalónk december elején fog visszatérni a gyermeke hároméves koráig igényelt fizetés nélküli szabadságáról. Ugyanakkor már most tudjuk, hogy nem fogjuk tovább foglalkoztatni, mivel megszűnt az a telephely, ahol korábban dolgozott. Felajánlottuk neki, hogy jöjjön a budapesti székhelyünkre dolgozni, de ezt nem tudja megoldani. Kötelesek vagyunk-e visszavenni akkor is, ha a gyermeke majd csak februárban lesz hároméves? Mivel közel három évig távol volt, kötelező-e rendeznünk a bérét a visszatérésekor, akkor is, ha tudjuk, hogy rögtön az első nap fel fogunk neki mondani? Kötelező-e a bérrendezés akkor, ha közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg [133. § (2) bek.]. A munkavállaló visszatérésre (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Munkáltatói jogállásváltozás – közalkalmazottiból munkajogviszonyba

Kérdés: 2013 óta dolgozom közalkalmazottként, két évig voltam otthon gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon. Most egy másik munkáltató át akar venni, viszont ez magáncég, gondolom, a közalkalmazotti jogviszonyom megszűnik. Ha nem fogadom el a feltételeket, jár-e számomra végkielégítés, felmentési idő és esetleg más juttatás?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szükséges rögzíteni: a tényállás alapján nem egyértelmű, hogy az Mt. hatálya alá tartozó "átvevő" munkáltató milyen keretek között kívánja alkalmazni Önt. Az "átvétel" kifejezésből azonban arra következtetünk, hogy erre az ún. jogviszonyváltás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Határozott idejű foglalkoztatás – közalkalmazottból megbízott zenetanár

Kérdés: Hegedűtanárként foglalkoztatnak egy alapfokú művészeti iskolában. Egy külföldi zenekarban dolgozó, fizetés nélküli szabadságon lévő kollégát helyettesítek már több mint hat éve. Öt évig határozott időre szóló kinevezéssel alkalmaztak, egy éve óraadóként, megbízással. Meddig tarthat még ez a helyzet? Nincs olyan szabály, amely alapján a sok éve életvitelszerűen külföldön tartózkodó személyt el kell bocsátani, és helyére mást kell felvenni? Remélhetem, hogy valaha véglegesítenek?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben egy határozatlan időre foglalkoztatott közalkalmazottja részére külföldi munkavállalás miatt fizetés nélküli szabadságot engedélyezett, ezt az engedélyt meghatározott idő elteltével vissza kellene vonnia, vagy az érintett személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Fizetés nélküli szabadság megszakításának elodázása

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságát töltő munkavállalónk jelezte, hogy mindenképpen szeretne januárban visszajönni dolgozni. Mi ezt most nem tudjuk megoldani, viszont tájékoztattuk, hogy mivel nemsokára több határozott idejű munkaszerződéssel dolgozó kollégának lejár a szerződése, március 1-jével már tudnánk alkalmazni. A munkavállaló ennek ellenére ragaszkodik a januári munkába álláshoz és a bérének aktualizálásához. Milyen lehetőségekkel számolhatunk? Megtiltható a visszatérés, ha a gyermek még csak kétéves múlt? Lehetséges felmondani a munkavállalónak azért, mert most még be van töltve az állása?
Részlet a válaszából: […] ...gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló bármikor, saját döntése alapján megszakíthatja. Annyi megkötés van, hogy a munkáltató csak a bejelentést követő 31. naptól köteles tovább foglalkoztatni a visszatérni szándékozó munkavállalót [Mt. 133....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Egyházi iskola pedagógusa – nem jár jubileumi jutalom

Kérdés: Pedagógus munkavállaló 20 évig állami intézményben, tehát közalkalmazottként dolgozott. Ugyan az intézmény utóbb egyházi fenntartású lett, de továbbfoglalkoztatta őt. Idén lesz 40 éve, hogy pedagógusként ugyanott dolgozik. Azt olvastam, hogy "A szociális törvény alapján a központi költségvetéséről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő, egyházi fenntartású intézmény legalább a Kjt. 55-80. §-ában megállapított feltételeket köteles biztosítani a munkavállalók számára az illetményrendszert illetően". Mivel a jubileumi jutalomról a Kjt 78. §-a rendelkezik, értelmezhető-e ez úgy, hogy az egyházi fenntartású intézményben dolgozó munkavállalónak is jár a jubileumi jutalom? Illetve amennyiben jár, kérhető-e visszamenőleg a 25 és 35 éves jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...és a magán-köznevelésiintézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.Mindezen szabályokból a következők vezethetők le: az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló foglalkoztatása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon levő munkavállalónk bejelentette munkába való visszatérési szándékát. A munkavállaló gyermeke még nem töltötte be a harmadik életévét. Mielőtt fizetés nélküli szabadságát megkezdte volna, a munkakörében – a munkáltatónál az azonos munkakört betöltő összes többi munkavállalóval megegyezően – egyenlőtlen munkarendben alkalmazta a munkáltató. A dolgozó kérte, hogy mivel gyermeke elhelyezésével, ellátásával jelenleg nem fér össze a 12 órás foglalkoztatása, emiatt 8 órás, általános munkarendben tudna munkát végezni. Az Mt. 113. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztásban csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható. Működési rendjére tekintettel azonban a munkáltató számára jelentős nehézségekbe ütközne annak megoldása, hogy kizárólag e munkavállaló vonatkozásában alkalmazzon általános munkarendet. Helyesen értelmezi-e a munkáltató a jogszabályt és ezzel összefüggésben a lehetőségeit ebben a helyzetben, ha az alábbiak szerint gondolkodik? A munkavállaló jelen esetben nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatáshoz, és általános munkarendben kéri a foglalkoztatását, melyhez joga van, hiszen gyermeke még csak 2 éves. A gyermek 3 éves koráig a munkáltatónak szükséges biztosítania az általános munkarendben való foglalkoztatást. Ugyanakkor a 8 óra adott munkanapra történő beosztását a munkáltató jogosult egyoldalúan meghatározni. Ekkor azonban az Mt. 6. §-ának (3) pontját is szem előtt kell tartania, mely szerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés elve alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Abban az esetben, ha a munkáltató munkaszervezési okból kifolyólag nem tudná biztosítani a munkavállaló foglalkoztatását, állásidő-fizetési kötelezettsége állna fenn az Mt. 146. §-ának (1) bekezdése szerint. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésével a munkáltató ebben az esetben nem tud élni, ugyanis az Mt. 66. §-ának (5)-(6) bekezdése alapján a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában a munkavállaló szokás szerinti munkavégzési helyén – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Jelen esetben ez a helyzet nem áll fenn, hiszen a munkáltatót a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló vonatkozásában továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, ezért a munkavállaló távolléte idejére felvett munkavállaló munkaszerződésének módosítása vagy megszüntetése válik szükségessé.
Részlet a válaszából: […] ...csak a hozzájárulása esetén alkalmazható [Mt. 113. § (2) bek. a) pont]. Amennyiben a gyermek gondozása miatti fizetés nélkül szabadságról visszatérő munkavállaló nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatáshoz, a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Vezetői munkakör megváltoztatása – ha letelt a gyermekgondozási szabadság

Kérdés: Ruházati bolthálózatot működtető munkáltatóként az általunk foglalkoztatott boltvezetők esetében többször előfordult, hogy gyermekük születése után hosszabb időre távol voltak a munkahelyüktől. Visszatérésükkor nem tudtuk őket tovább vezetőként foglalkoztatni, munkaszerződésük módosítása vált szükségessé. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, ha a visszatérő munkatárs vezetőként történő továbbfoglalkoztatására nincs mód, hogy egyoldalúan megváltoztassa a munkakört, illetve milyen egyéb módon oldható meg ez a helyzet?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalóval megkötött munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkakör [Mt. 45. § (1) bek.], a munkaszerződés pedig csak közös megegyezéssel módosítható (Mt. 58. §). A munkáltató tehát semmiképpen sem változtathatja meg egyoldalúan a munkakört. Azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.
1
2