Munka- és pihenőidő a "vízen"

Kérdés: A munkáltató rendeltetése folytán az év minden napján működő komp- és révhajózási tevékenységet folytat. A komp- és révhajózás két településrész között bonyolódik, a Duna folyamon. A munkavállalók háromhavi munkaidőkeretben, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak. Értelmezésünk szerint a Vktv. hatálya alá tartozik, ezért az ezen ágazatban dolgozók munka- és pihenőidejére annak szabályai irányadóak. Ennek alapján hány óra lehet a napi munkaidő, illetve hány nap pihenőnapot kell kiadni, és milyen módon kell beosztani?
Részlet a válaszából: […] ...Ez nem azonos a magyar jogban ismert heti pihenőnap [Mt. 105. § (1) bek.] fogalmával, attól eltérő kört ölel fel (pl. beleértendő a szabadnap is, de nem tartozik ide az a heti pihenőnap, ami alatt – rendkívüli – munkavégzés történt). A "több a munkanap, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Közszolgálati tisztviselő előző évi ki nem adott szabadságának megváltása

Kérdés:

Egy köztisztviselő jogviszonya megszüntetésre kerül, amelynek keretében szabadságmegváltásra is szükség van. Mi a helyes mód az előző évről áthozott szabadnapokkal kapcsolatos számítás terén? Ezeket az adott évre mind a kivehető, mind a kivett napokhoz hozzá kell-e számítani, vagy mindkét esetben figyelmen kívül kell hagyni? Például, egy áthozott (az esedékesség évében kiadottnak nem minősülő) nap esetén, 10 kivett szabadnapnál helyes-e számítás?
a) Megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok + 1 áthozott nap) x arányosítás – tárgyévben kivett 10 nap, vagy
b) megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok) x arányosítás – tárgyévben kivett napok (itt a ténylegesen kivett 10 nap helyett csak 9, mivel 1 nap még a múlt évről járt neki).
A kérdés azért fontos, mert a két számítási mód eltérő eredményt hoz, és a kerekítés szabályai szerint a dolgozó adott esetben egy munkanaptól eleshet.

Részlet a válaszából: […] A szabadságot általános szabály szerint az esedékesség évében kell kiadni, ám a Kttv. megenged olyan eseteket, amikor a szabadság később is kiadható. A tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a közszolgálati tisztviselő tárgyévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Kerekítés a szabadság számításánál

Kérdés: 2016 novemberében munkahelyet váltottam, és sajnálatos módon a két munkáltató között elveszett egy szabadnapom. Az előző munkahelyemen 2016. november 4-ig dolgoztam, a jelenlegi munkahelyemre pedig 2016. november 7-től vagyok bejelentve. A két időpont között egyetlen hétvége (48 óra) telt el, ami hivatalosan nem tartozik egyik munkáltatóhoz sem. Ez az esetek 99%-ában nem okoz problémát, nekem azonban többszörösen is: egyrészt elestem a hétvégi hazautazási költségtérítéstől (ez a kisebbik baj), másrészt a kerekítés szabályai miatt elveszett egy nap szabadságom. (Az egyik munkahely a 19,4 napot, a másik pedig a 3,45 napot kerekítette lefelé.) Mi a gyakorlat ebben az esetben, hogyan tudnám érvényesíttetni a nekem járó 23. nap szabadságomat?
Részlet a válaszából: […] Az év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetében a szabadság arányos része jár a munkavállalónak. Így jogszerűen jártak el a munkáltatók, amikor egyrészt a november 4-ig fennálló, másrészt a november 7-én kezdődő munkaviszonyban a szabadságot időarányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.