23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Apasági szabadságra való jogosultság "bővítése" munkáltatói szabályzatban
Kérdés: A munkáltató (amely kollektív szerződéssel rendelkezik) az apasági szabadságot úgy kívánná biztosítani, hogy egyrészt azt a törvényben előírt 10 munkanapnál hosszabb időre biztosítaná, másrészt annak teljes idejére 100%-os távolléti díj illetné meg a munkavállalókat. Elegendő-e ezt egyoldalú kötelezettségvállalásként munkáltatói szabályzatban szabályozni, vagy azt mindenképpen kollektív szerződésben kell szabályozni?
2. cikk / 23 Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága
Kérdés:
Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?
3. cikk / 23 Jelenléti pótlék megszüntetése
Kérdés: Társaságunknál bevezetésre került még korábban egy ún. jelenléti pótlék az indokolatlan és főként igazolatlan hiányzások visszaszorítására. Tekintettel a kialakult nehéz gazdasági helyzetre, felmerült a juttatás kivezetésének lehetősége. Ez jogszerű-e, nem számít-e bércsökkentésnek?
4. cikk / 23 Cafeteria megvonása a felmondási időre
Kérdés: Intézményünk intézményvezető-váltás miatt cafeteriaszabályzatát módosítani szeretné. Lehetséges-e úgy kialakítani a szabályzatot, hogy a cafeteria nem jár a felmondási idő azon részére sem, amikor a munkavállaló munkavégzésre kötelezett?
5. cikk / 23 Közalkalmazott munkaközi szünete – beszámítása a munkaidőbe
Kérdés: Az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, vagyis a munkarendet – kollektív szerződés hiányában – a munkáltatónak kell meghatároznia. A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály vagy kollektív szerződés az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontjától a közalkalmazott javára eltérjen. Közalkalmazottak esetében, amennyiben igazgatóságunknál nincs kollektív szerződés kötésére képes szakszervezet, vagy van ilyen szakszervezet, de nem tudunk velük megállapodni a kollektív szerződésről, a munkáltató egyoldalú munkáltatói utasításában kimondhatja-e, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő részévé teszi?
6. cikk / 23 Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben
Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
7. cikk / 23 Cafeteria szabadság idejére
Kérdés: Munkavállalónk gyermeke születése miatt fizetés nélküli szabadságról tér vissza aktív állományba, mivel gyermeke a harmadik évet betöltötte. A szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó 34 munkanap szabadsága letöltését augusztus 24-től kezdi. A következő gyermeke születésének időpontja október 5-11. között várható. A 34 nap szabadság idejére cafeteria jár-e a munkavállalónak?
8. cikk / 23 13. havi munkabér – a jogosultság feltételei
Kérdés: Munkatársaink a decemberi fizetésükkel együtt 13. havi bért is kapnak, ha a munkaviszonyuk a tárgyévben legalább 10 hónapig fennállt. Erről az érdekeltségi szabályzatunk rendelkezik. Egyik kollégánk az idei évben hét hónapig keresőképtelenség miatt nem dolgozott. Jogszerű, ha az említett, időarányossági szabályra hivatkozva nem utalunk neki 13. havi juttatást?
9. cikk / 23 Cafeteriajuttatás visszavonása
Kérdés: Az egyik munkavállaló 2018. december 29-től 2019. február 4-ig volt betegállományban (a 15 munkanapos betegszabadságot már előtte kimerítette). Jelenleg a munkáltató vissza akarja vonni tőle a tavalyi cafeteriájából a 2018. 12. 29. és 2018. 12. 31. közötti összeget (kb. 1400 Ft). Megteheti? Nem egy évre kapjuk a cafeteriát? Idénre még nem kaptunk cafeteriát, de azt is 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig kapjuk majd, ahogyan a tavalyi évben is. Mi a teendő ilyen esetben?
10. cikk / 23 Autóhasználat a munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodás megkötése után
Kérdés: Egyik divízióvezető munkatársunk közös megegyezéssel kilépett, az ügyvezető azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól, de a munkaviszonya csak egy hónap elteltével szűnik meg. A munkavállaló jelezte, hogy igényt tart a céges autó használatának megtérítésére is erre a hónapra (magáncélra is használhatta a kocsit), valamint a szabadsága megváltására, a munkaviszony végére tekintettel. Az autóhasználati szabályzatunk szerint a munkáltató a munkaviszony megszüntetése után bármikor dönthet az autó visszavonásáról. A jelen esetben ez történt, még a közös megegyezés aláírásának napján. A munkavállaló szerint viszont ilyenkor kártérítésként jár neki az autó használati jogának pénzbeli megtérítése. Alapos-e a munkavállaló igénye?
