Hamis tanúzás munkaügyi perben

Kérdés: A folyamatban lévő munkaügyi peremben az egyik tanú hamis tanúzást követett el. Bűncselekmény elkövetésével vádolt meg (munkahelyi lopás), és ezért mondott fel nekem a munkáltató. Ez nem igaz, bizonyítékokkal tudtam alátámasztani. De a bíróság figyelembe sem vette az ügyben a beadványaimat, felelősségre sem vonta a tanút, viszont a tanú nyilatkozatát elfogadta és értékelte. A Fővárosi Törvényszéken személyiségi jogsértés miatt pert kezdeményeztem a tanú ellen, és 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést követelek tőle. A bírónak nem kellett volna eljárnia a hamis tanúzás miatt? Az 1 000 000 Ft kártérítés helytálló-e?
Részlet a válaszából: […] ...miatt (Btk. 274. §).A Ptk. a nem vagyoni kártérítés fogalmát már nem szabályozza, ehelyett, akit a személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Azonnali hatályú felmondás – a kétszeres alkalmazás tilalma

Kérdés: Sok munkavállalót foglalkoztató cég vagyunk, és a tevékenységünk jellegéből adódóan nagyon nagy nálunk a fluktuáció. A nyár folyamán egy alkalommal sajnos csak szóban közöltük egyik munkavállalónkkal, hogy azonnali hatállyal megválunk tőle. Ez a munkavállaló most pert indított jogellenes munkaviszony-megszüntetésre hivatkozva. Tudjuk-e esetleg orvosolni a korábbi mulasztást, ha mostani dátummal kiküldjük neki az indokolt, írásbeli azonnali hatályú felmondást?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bek. a) pont] – feltéve ha legalább három évig alkalmazásban állt Önöknél. Elviekben az elmaradt jövedelmen kívüli kár (pl. a sérelemdíj) is érvényesíthető. Ki kell emelni ugyanakkor, hogy a munkavállaló a fentiek helyett követelheti átalány-kártérítésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.