Egészségügyi alkalmatlanság – mint felmondási ok

Kérdés: 19 éve nálunk dolgozó munkavállalónk egy éve táppénzen van, de lejárt a táppénzre való jogosultsága. Az üzemorvos azonban munkára alkalmatlannak találta. Mi a teendő ebben az esetben? El kell küldenünk, mert nem foglalkoztathatjuk? Ez esetben jár neki a négyhavi végkielégítés, a 30+40 nap felmondási idő? Ha nem foglalkoztathatjuk, mentesíteni kell hetven napra a munkavégzés alól, nem csak a felére; vagy esetleg ettől el lehet tekinteni, és azonnali hatállyal meg lehet szüntetni a munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...törvényi követelmény, miszerint a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni [Mt. 42. § (2) bek.], megítélésünk szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás elve megkívánja a munkaadó felmondását. A munkaviszony ugyanis elveszítette rendeltetését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Külföldi kirendelés megtagadása – jogszerű-e a rendkívüli felmondás?

Kérdés: Október 20-án közöltük a vállalatunk kereskedelmi igazgatójával, hogy október 29-től kezdődően előreláthatóan 140 munkanap időtartamra németországi munkavégzésre rendeljük ki egy stratégiai fontosságú feladat elvégzése céljából. Kollektív szerződésünk megengedi a törvénynél hosszabb időtartamú kirendelést. Intézkedésünk gazdasági indokoltságával és szükségességével a kereskedelmi igazgató is tisztában volt, ennek ellenére megtagadta az utasításunkat arra való hivatkozással, hogy évek óta több betegsége van, amiket kezeltetnie kell, illetve édesanyjával – annak betegsége miatt – napi kapcsolatot kell tartania. A vállalat vezetése szerint ezek az indokok, különösen a munkavállaló által betöltött pozíció miatt, nem fogadhatók el. Amennyiben a munkavállaló nem hajlandó teljesíteni az utasítást, helytálló lesz vele szemben a rendkívüli felmondás?
Részlet a válaszából: […] Az éremnek esetünkben is két oldala van. Az egyik: az Mt.szerint a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni,továbbá köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotbanmegjelenni, és a munkaidejét munkában tölteni, illetve munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Szakszervezeti egyetértés kötelező megkérése

Kérdés: Társaságunknál megszüntetünk egy telephelyet, és az ott dolgozókat elbocsátjuk. A munkavállalók között van egy szakszervezeti tisztségviselő is, de mivel a teljes telephelyet megszüntetjük, az ő munkaviszonyát is fel akarjuk mondani. Ebben az esetben is meg kell kérni a szakszervezet előzetes egyetértését? A szakszervezetnek több más tisztségviselője is van, és számunkra komoly anyagi terhet jelentene egy megszűnt szervezeti egységben a munkaviszony fenntartása, ezért a szakszervezet egyébként is köteles lenne megadni az egyetértést, így teljesen felesleges azt megkérnünk.
Részlet a válaszából: […] ...intézkedést a munkavállalóval szemben nem tehet. Haa szakszervezet álláspontjával a munkáltató nem ért egyet, mivel az nem felelmeg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, akkor a jognyilatkozatpótlása [Ptk. 5. § (3) bek.] érdekében bírósághoz fordulhat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Felmondás szakmai ellentétek miatt?

Kérdés: Már hosszú évek óta dolgozom jelenlegi munkahelyemen. A megürült vezetői állást megpályáztam, azonban azt nem én nyertem el. Az új vezetővel sem emberileg, sem szakmailag nem jövünk ki, számos szakmai vitánk, konfliktusunk van. Az új vezető is hangoztatja ezt. Habár mindenki elismeri szakmai tudásomat, az új vezető fel akar mondani nekem létszámcsökkentésre hivatkozással, holott csak nyugdíjasokat küldtek el eddig. Tudom, hogy a szakmai nézeteltérések miatt akar megszabadulni tőlem a jelenlegi vezető. Szerintem ezzel hátrányosan megkülönböztet engem, és visszaél a jogviszony megszüntetéséhez fűződő jogával. Kérdésem, hogy ha a munkáltatóm a szakmai véleménykülönbség miatt létszámleépítés címén felmondással megszünteti a jogviszonyomat, akkor ezt jogszerűen megteheti-e?
Részlet a válaszából: […] ...érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására,zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet. Arendeltetésszerű joggyakorlás akkor valósul meg, ha az Mt. előírásainakalkalmazása jogszerű cél érdekében történik, kiváltja azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően

Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...jogát rendeltetésszerűen gyakorolja. Az indokolással szembenfelállított kritériumokat (világos, valós, okszerű indokolás, illetverendeltetésszerű joggyakorlás követelménye) a Legfelsőbb Bíróság MunkaügyiKollégiumának MK 95. számú állásfoglalása fejti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.