Harmadik országbeli diákok nyári munkavégzése

Kérdés: Nemzetközi egyezmény értelmében Magyarországon felsőoktatási intézményben ösztöndíjasként tanuló harmadik országbeli diákok a nyári szünetben milyen feltételekkel dolgozhatnak? Valamennyien rendelkeznek a képzés teljes időtartamára kiterjedő tartózkodási engedéllyel. Kell-e a foglalkoztatásukhoz munkavállalási engedély?
Részlet a válaszából: […] A 355/2009. Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének 12. pontjaalapján a Magyar Köztársaság területén működő felsőoktatási intézménnyelnappali tagozatos hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeliállampolgárnak a nappali tagozatos hallgatói jogviszony fennállása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Diákszövetkezetnél végzett munka – beszámít-e a közszolgálati jogviszonyba?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozunk. Az egyik kollégánk korábban a nappali tagozatos egyetemi tanulmányai mellett egy diákszövetkezetnél végzett munkát. A szövetkezet kiadott egy igazolást számára azzal a tartalommal, hogy folyamatosan dolgozott a diákszövetkezetnél 1997. október 1-jétől 2000. március 31-ig. Kérdésem, hogy figyelembe vehető-e, beszámítható-e a diákszövetkezetnél végzett munka időtartama a közszolgálati jogviszonyba?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 72. § (1) bekezdése határozza meg azokat afoglalkoztatási jogviszonyokat, amelyeket a köztisztviselő besorolásánálfigyelembe kell venni, illetve e rendelkezés határozza meg a beszámíthatóidőtartamok mértékét is. E rendelkezés szerint a köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Diákmunkát végző munkavállalók szabadsága

Kérdés: Gimnazista fiunk (17 éves) még a nyári szünet alatt diákmunkát vállalt két hónapra. Felszolgálóként dolgozott heti öt napon, napi négy órában. Munkaszerződésében nem szerepelt, hogy szabadságra lenne jogosult. Munkáltatója állítása szerint részmunkaidőre és ilyen rövid munkaviszonyra nem jár szabadság. Valóban igaza van a munkáltatójának?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalótminden munkaviszonyban töltött évben alap- és pótszabadságból álló rendesszabadság illeti meg. Az alapszabadság a munkavállalók huszonnégy éves koráig20 munkanap [Mt. 130. § (2) bekezdés a) pontja]. A fiatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.