12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Megállapodás a munkavállalóval – csak a javára szólhat
Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett SSC szolgáltatásait harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásával nyújtja. A munkáltató az ilyen munkavállalókat munkavállalási célú tartózkodási engedély alapján foglalkoztatja, ennek megfelelően a felek kétéves határozott idejű munkaszerződést kötnek. Az első engedély megszerzésekor a felmerülő költségeket (Magyarországra történő beutazás, engedély megszerzésével kapcsolatos jogi költségek, rövid távú szállás biztosítása; kb. 1500-2000 euró) kölcsönszerződés keretében előfinanszírozza a munkáltató, a kölcsönt a határozott idejű szerződés lejárta esetén pedig teljes mértékben elengedi. Amennyiben a felek a munkaviszony meghosszabbítása mellett döntenek, a tartózkodási engedély meghosszabbításával felmerülő költségeket a munkáltató teljes mértékben átvállalja (kb. 900 euró), tehát kölcsönszerződés megkötésére sem kerül sor (munkavállaló javára történő eltérés 1.). A munkáltató úgy döntött, hogy a tartózkodási engedély meghosszabbítását követően, a hosszabbítással felmerülő költségek átvállalása mellett lehetővé teszi azt is, hogy a munkavállalók az ismételten megkötött határozott idejű munkaszerződést a határozatlan idejű munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően mondják fel az Mt. 67. §-ának (1) bekezdése alapján (munkavállaló javára történő eltérés 2.). A munkáltató a munkavállaló javára történő eltérések biztosítása során a felmondási/azonnali hatályú felmondással összefüggő rezsimet kismértékben a saját javára is módosítaná a lentiek szerint. A fenti tényállás alapján (a munkavállaló javára történő eltérések alkalmazása) a lenti eltérések minősíthetőek-e összességében a munkavállaló javára történő eltérésnek, ezáltal jogszerűek lehetnek-e az ilyen munkaszerződéses rendelkezések az Mt. 43. §-ának (2) bekezdése alapján? Az érintett rendelkezésektől van lehetőség eltérni az Mt. 85. §-ának (1) bekezdése szerint. Eltérések: a munkáltatói felmondás indokait rögzítő 66. § (8) bekezdésének kibővítése az Mt. 66. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a munkavállaló magatartására alapított felmondási okkal. Továbbá: az Mt. 79. §-a szerinti munkáltatói azonnali hatályú felmondás közlése esetén a megfizetendő összeg maximuma 12 havi távolléti díj helyett hat- vagy háromhavi távolléti díjban kerülne meghatározásra.
2. cikk / 12 Munkabérfizetési határidő – a közfoglalkoztatási jogviszony felmondásakor
Kérdés: 2020. január 17-én felmondtam a közfoglalkoztatási szerződésemet, találtam jobb állást. A közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése után nem öt napon belüli fizetik ki a fennmaradó béremet?
3. cikk / 12 Elmaradt munkabér és igazolások követelése
Kérdés: A három hónapos próbaidő lejárta előtt tájékoztattam a munkaadót, hogy nem kívánok a továbbiakban a cégnél dolgozni. Azóta eltelt 19 nap, és még nem kaptam kézhez a papírjaimat, valamint a munkaszerződésben rögzített fizetési naphoz képest 8 napja nem jutottam hozzá a múlt havi munkabéremhez. Mi lenne a teendőm ezek után?
4. cikk / 12 Munkavállalói felmondás gyermekgondozás céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt
Kérdés: Munkavállalónknak 2015. szeptember 17-én született meg a gyermeke, jelenleg gyermekgondozás céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van, gyermekgondozási díjra jogosult. 2017. február 1-jei dátummal benyújtotta a felmondását. Hogyan járunk el helyesen a kiléptetését illetően? Kiléptethetjük-e a fizetés nélküli szabadság, illetve a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt, ha ő írásban benyújtotta a felmondását?
5. cikk / 12 Felmondási idő egyoldalú módosításának tilalma
Kérdés: A munkáltatóm e-mailben felmondott nekem. Mivel hat éve dolgozom a cégnél, a felmondási időm 45 nap lenne. A munkáltatóm azonban megkeresett, hogy módosítani szeretné a felmondási időt 50 napra. Mivel azonban időközben találtam új munkát, ahol a 45 nap leteltével kezdenem kellene, ez nekem nem érdekem. Megteheti ezt a módosítást utólag egyoldalúan az én beleegyezésem nélkül egy "felmondáskiegészítéssel"?
6. cikk / 12 Igazolások kiadása a munkaviszony megszüntetésekor
Kérdés: A párom hetek óta keres másik munkát, mert a jelenlegi helyen nem érzi jól magát. Ez nem is maradt titok a munkahelyén, a főnöke is tudott róla. Nemrég volt is egy állásinterjún, és szóltak neki, hogy alkalmazzák október 15-től. Tudatta a jelenlegi munkahelyén, hogy szeretne felmondani, de amikor elment, hogy elhozza a papírjait, nem adták ki neki azokat, azt mondták, hogy nem írják alá. Ráadásul átjavították a dátumot is október 14-ére, és közölték, hogy ő addig dolgozzon ott. Jogszerűen jár el a munkáltató, hogy bent tartja a papírjait és nem adja ki? Mit lehet ilyen ügyben tenni?
7. cikk / 12 Határidő és időtartam számítása – eltérő szabályok
Kérdés: Egyik munkavállalónkkal nem voltunk megelégedve. A szerződésében három hónap próbaidőt kötöttünk ki. A próbaidő 2014. szeptember 27-én, szombaton telt le. Mivel előző nap a munkavállaló nem jött be dolgozni, mi postán feladtuk neki a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást, melyet a következő hétfőn kézhez is vett. Most azonban azzal keresett meg a munkavállaló, hogy jogellenes volt a felmondásunk, mivel a próbaidő letelte után mondtunk fel neki, és ezért bírósághoz is fog fordulni. Megalapozott lehet a követelése, hiszen mi még a próbaidő alatt feladtuk neki a nyilatkozatunkat?
8. cikk / 12 Felmondási idő számítása
Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a felmondási időt a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján kell számítani. A 69. § (4) bekezdése kimondja, hogy a felmondási idő szempontjából a 77. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni, tehát a jogosultsági időből a végkielégítésre jogosító idő számításához hasonlóan itt is le kell vonni a kieső időket. Valamint figyelembe kell venni, hogy a felmondási idő is munkaviszonyban töltött időnek számít. Konkrét esetben a felmondási idő megállapítása hogyan történik? Egy példa szerint a munkavállaló belépésétől a felmondás közléséig 20 év 7 hónap 1 nap telt el. A 77. § (2) bekezdése szerinti kieső ideje összesen 8 hónap 21 napot tesz ki. Helyes-e a számításunk, ha a 20 év 7 hónap 1 napból kivonjuk a 8 hónap 21 napot, az így kapott 19 év 10 hónap 7 nap alapján járó 70 nap felmondási időt hozzáadjuk ezen időtartamhoz, hiszen ez is a munkaviszony része, és az így kapott 20 év 17 nap összes munkaviszonyban töltött idő alapján a felmondási időt 90 napban állapítjuk meg? Ezeket az időtartamokat milyen formában számoljuk: év/hónap/nap (pl. 20 év 7 hónap 1 nap), vagy év/nap (pl. 20 év 213 nap)?
9. cikk / 12 Azonnali hatályú felmondás – a munkaviszony megszűnésének időpontja
Kérdés: Raktáros munkakörben dolgozó munkavállalónkat azonnali hatályú felmondással elküldtük, mert ittas állapotban jelent meg a munkahelyén. A munkavállaló átvette a felmondást, de mint raktárosnak leltárral kellett volna átadnia a raktárt. Sajnos ezzel nem lettek kész a munkaviszony megszűnésének felmondásban közölt időpontjáig. Utólag módosíthatom-e a munkaviszony megszűnésének napját?
10. cikk / 12 Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei
Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.