33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 "Bérpapír" elektronikus formában
Kérdés: A munkatársak részére 2021 tavaszáig papíralapon adtuk ki a munkabérük havi elszámolásáról készült bizonylatot (bérlap). Két évvel ezelőtt a bérlapok kiadását elektronikus útra tereltük. Ez számos előnnyel járt, a kifizetés idejében már az elszámolást is megkapta a munkavállaló, a bérlap kézbesítésének ténye visszakereshető, igazolható stb. A munkavállalók kitöltöttek egy formalizált nyilatkozatot, amelyben megadtak egy olyan e-mail-címet, amelyik nem a céges belső levelezéshez kötődik – arra a célra, hogy a bérlapot, illetve a cég működésével kapcsolatos információkat erre a levélcímre küldjük ki. Kb. 15-20 munkatárs azonban nem kívánt megadni e-mail-címet, ők továbbra is papíralapon kérik az elszámolást. Hogyan lehet jogszerűen ezeket a munkavállalókat is az elektronikus bérlap használatára rávenni?
2. cikk / 33 Munkavállaló halála – örökösi jogok
Kérdés: Munkavállalónk 2022 augusztusában elhunyt. A hagyatéki eljárással kapcsolatban a település szerinti önkormányzat hagyatéki csoportja részére bejelentettük a cégünk munkavállaló felé történő tartozását (a fel nem vett munkabért), illetve jeleztük, hogy a munkaviszonyával kapcsolatos dokumentumok is társaságunknál találhatóak. A jogerős hagyatékátadó végzés a fel nem vett járandóságok tekintetében rendelkezett, de a munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumokkal való teendőkre nem tért ki. A hagyatéki eljárást folytató közjegyzőt tájékoztattuk arról, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumokról is rendelkezzen. A közjegyző végzése szerint: "néhai XY munkavégzéshez kapcsolódó iratai nem képezik a hagyatéki vagyon körét, tekintettel arra, hogy azok nem tekinthetők hagyatéki aktívumnak."
1. Mi a teendőnk a néhai munkavállalónk munkaviszonnyal kapcsolatos irataival? Eddigi gyakorlatunk szerint, mivel minden esetben egy örökös volt, a jogerős hagyatékátadó végzésben megjelölt örökös részére adtuk át a dokumentációkat a járandóságokkal együtt. Mostani esetünkben azonban két örököst nevezett meg a jogerős végzés.
2. Haláleset esetén az elhunyt munkavállaló hozzátartozója a folyamatban lévő hagyatéki eljárás ideje alatt a munkaviszonnyal kapcsolatban adatokat szeretne tőlünk. Mi ezeket a kérésüket elutasítjuk azzal, hogy ezen személyes adatokat nem adhatjuk meg, mivel jogerős hagyatékátadó végzés hiányában nem tudhatjuk, ezek az adatok kire, kikre [magánszemély(ek)re] tartozhatnak. Helyes-e az eljárásunk?
1. Mi a teendőnk a néhai munkavállalónk munkaviszonnyal kapcsolatos irataival? Eddigi gyakorlatunk szerint, mivel minden esetben egy örökös volt, a jogerős hagyatékátadó végzésben megjelölt örökös részére adtuk át a dokumentációkat a járandóságokkal együtt. Mostani esetünkben azonban két örököst nevezett meg a jogerős végzés.
2. Haláleset esetén az elhunyt munkavállaló hozzátartozója a folyamatban lévő hagyatéki eljárás ideje alatt a munkaviszonnyal kapcsolatban adatokat szeretne tőlünk. Mi ezeket a kérésüket elutasítjuk azzal, hogy ezen személyes adatokat nem adhatjuk meg, mivel jogerős hagyatékátadó végzés hiányában nem tudhatjuk, ezek az adatok kire, kikre [magánszemély(ek)re] tartozhatnak. Helyes-e az eljárásunk?
3. cikk / 33 Keresőképtelen testépítő – aranyérem a betegszabadság alatt
Kérdés: Van egy kollégánk, aki amatőr testépítő, és versenyeken vesz részt. A közösségi oldalán találtunk egy posztot egy ausztriai versenyről, amelyet megnyert, viszont azon a napon betegszabadságon volt. Mit tehet ilyenkor a munkáltató?
4. cikk / 33 Összeférhetetlen pedagógus pszichológiai vizsgálata
Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó általános iskolában tanítok fizikát és biológiát felső tagozatosoknak. Igazgatóm szerint összeférhetetlen vagyok, nem megfelelő a kommunikációm, ezért szóban utasított, hogy vizsgáltassam ki magam az iskolapszichológussal, és számoljak be az eredményről. Megteheti ezt?
5. cikk / 33 Védettséggel kapcsolatos munkavállalói személyes adatok kezelése
Kérdés: Az 598/2021. Korm. rendelet 3. §-a jogszabályi felhatalmazást ad az oltottsággal kapcsolatos munkavállalói személyes adatok kezelésére. Ez minden esetben hivatkozható jogalap az adatkezelésre a megfelelő cél megjelölése mellett (pl. egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, vagy a munkahelyi átoltottság felmérése), vagy csak abban az esetben, ha a munkáltató él a kötelező oltás elrendelésének lehetőségével?
6. cikk / 33 Elektronikus bérjegyzék – a kiküldés
Kérdés: Lehet-e abból gond, ha két felső vezető egyazon e-mail-címet ad meg a bérjegyzék küldéséhez? A pdf ugyan egyazon e-mailre érkezik, de megnyitni csak a biztonsági kóddal lehet, amit még a küldéskor maguknak elmentenek, és törölnek a rendszerből. A munkavállalók által megadott e-mail-címet el kell fogadni, azaz úgy kell kezelni, mint például a bankszámlaszámot, amire akár az egész család jövedelme utalásra kerülhet?
7. cikk / 33 Munkavállaló lakcím nélkül
Kérdés: Van-e bármilyen akadálya munkajogi vagy társadalombiztosítási jogi szempontból annak, hogy egy lakcím nélküli magyar állampolgárral (akinek nincs állandó bejelentett lakóhelye, ezért a lakcímkártyáján az szerepel, hogy "lakcím nélküli"), munkaviszony létesítésére kerüljön sor?
8. cikk / 33 Munkáltató megőrzési kötelezettsége a letiltás dokumentumaira
Kérdés: A munkavállaló munkabérét jogerős végrehajtói határozat alapján letiltás terhelte. Munkaviszonya megszűnésekor a tartozásigazolás kiállításra került, letiltási rendelvény csatolva lett hozzá, majd a végrehajtó is tájékoztatva lett a munkaviszony megszűnéséről. A munkaviszony megszűnését követően hat év elteltével most a végrehajtó iroda tájékoztatást kér a levont összegekről. Mennyi ideig kell őrizni a letiltással kapcsolatos adatokat a munkaviszony megszűnése után (letiltási rendelvény, végrehajtóval történő levelezés, utalási adatok)? Köteles-e a munkáltató hat évvel a munkaviszony megszűnését követően adatot szolgáltatni a volt munkavállalóról? Természetesen nem ellenállni szeretnénk a végrehajtó felé történő tájékoztatásnak, csak az adatvédelmi szempontoknak is szeretnénk megfelelni.
9. cikk / 33 Adatszolgáltatás – az előző munkáltatótól a felvételi eljárás során
Kérdés: Gyanítom, hogy a volt munkáltatóm rossz véleményt közöl rólam, ezért nem hívnak be állásinterjúra. Úgy tudom, hogy a munkavállaló írásos beleegyezése nélkül a volt munkáltató nem adhatna ki adatokat. Mit mond erről a törvény?
10. cikk / 33 Lakcímadat közlése a munkáltatóval
Kérdés: Amennyiben lakcímet változtatok, köteles vagyok-e ezt a változást a munkáltatómnak bejelenteni? Magánéleti okokból nem szeretném, mert félek, hogy egy bizonyos személy a munkáltatómtól megtudja az új címemet. Lehet következménye annak, ha a tájékoztatást nem teszem meg?
