Hétvégi feladatok megszervezése hétköznapra beosztott munkavállalókkal

Kérdés: Intézményünk munkatársai háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hétköznapokon. Előfordul, hogy hétvégén és ünnepnapokon rendezvényeket tartunk, melyek lebonyolításához alkalmanként 30-40 fő részvétele szükséges. A lebonyolításában - a két fő rendezvényszervező munkakörben foglalkoztatott kollégán kívül - különböző munkakörben dolgozó kollégák vesznek részt, javadalmazás ellenében. Két megoldás is felmerült, de mindkét esetben kérdéses, hogy jogszerű-e.
Az első, hogy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére kerül sor. Ez csak beosztás szerinti munkanapra történhet, vagy ünnepnapokon és hétvégén is? Jogosult-e a munkáltató a rendezvények miatt egyenlőtlenül beosztani azt a kollégát, akinek a munkaszerződés szerinti munkaköre nem függ össze a rendezvényeken ellátott feladataival? A másik megoldás a megbízási szerződés kötése. Jogszerű-e, ha a nem rendezvényszervezéssel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal megbízási szerződést kötünk, és a rendezvényeken ledolgozott munkaórák a teljesítést követően óradíjas részteljesítéssel kerülnek kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő elrendelésének nincs akadálya.A másik megoldást illetően elvileg lehetséges, hogy azonos felek között párhuzamosan álljon fenn munkaviszony és megbízási jogviszony is. Ez azonban csak akkor nem sérti a joggal való visszaélés tilalmát [Mt. 7. §], ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Óraadó tanár béremelése általános iskolában

Kérdés: Nyugdíj mellett óraadó tanárként dolgozom heti 14 órában egy általános iskolában. Matematikát tanítok. Ha interaktív táblát akarok használni, akkor arra készülnöm kell, vagy ppt-t csinálni, dolgozatkérdéseket összeállítani, dolgozatot javítani, fogadóórán részt venni, értekezletre járni, ezek mind a feladataim közé tartoznak. Az aktív korúak július 1-jétől 10%-os béremelésben részesültek, az óradíjunkat viszont nem emelték. Szerintem a béremelésnek bennünket is meg kellene illetnie.
Részlet a válaszából: […] ...nincs érvényben. Az óraadókkal megkötött megbízási szerződésekben foglalt óradíj a megtartott órák ellenértéke. Ellentétben a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakkal, ha a felek így állapodnak meg, nincs külön jogcím szerint díjazva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Pedagógus óradíja – jogszerű különbségek

Kérdés: Nyugdíjas pedagógus vagyok. Egy általános iskolában óraadóként tanítok etikát, heti 10 órában, 2500 Ft/óra megbízási díjért. A megtartott óráimon felül készülök, dolgozatot javítok, e-naplót vezetek, fogadóórát tartok, és részt veszek a tantestületi értekezleteken. Miért nem jár ezekre a tevékenységekre a heti 10 órán felül legalább heti 3 további óra? Hogyan lehetséges az, hogy egy nyugdíjas óraadó ismerősöm egy másik településen 3100 Ft megbízási díjat kap egy óráért? Mit tehetnék ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...pedagógusok feladatainak ellátására közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban, illetőleg megbízási szerződés alapján, óraadóként kerülhet sor. A kétféle szerződéstípus kétféle munkavégzési módhoz kapcsolódik. A munkaviszony és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Kiküldetésen lévő munkavállalók minimális bérszintje

Kérdés: Néhány munkavállalónkat 90 napnál kevesebb időre Norvégiába küldjük dolgozni, ahol egy szolgáltatási szerződés teljesítése érdekében végeznek munkát úgy, hogy közben a mi alkalmazottaink maradnak. Egyes esetekben az általunk adott útmutatás szerint dolgoznak, más esetben viszont kinti irányítás alatt. A kinttartózkodás idejére napidíjat, szállást és autóhasználatot kapnak. Figyelembe kell-e venni a kinti munkabéreket, ha igen, akkor a minimálbért, vagy a szakmában használt azonos munkakörben dolgozók bérét, és ha ez utóbbit, akkor annak összegét honnan lehet megismerni?
Részlet a válaszából: […] ...működő címzettje között létrejött szerződés alapján, feltéve, hogy a kiküldő vállalkozás és a munkavállaló a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással [96/71/EK irányelv 1. cikk (1) és (3) bek. a) pont]. Bár Norvégia nem tagállama az EU-nak, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Ki nem fizetett jutalék követelése

Kérdés: Napi bejelentéssel dolgoztam egy call centerben március közepétől április közepéig egy munkaközvetítő által, két szerződéssel, hogy egész hónapban tudjak dolgozni. Közben tartósan munkanélküli vagyok, és azért, hogy ne nekem kelljen társadalombiztosítást fizetnem, javasolták, hogy jelentkezzek be szociális segélyre. Április közepén a vezető alpári módon beszélt velem, ezért kértem egy hét szabadságot, közben más állásra is pályáztam. A call centerbe már nem mentem vissza. A munkaközvetítő e hó 10. napjáig kifizette az óradíjamat, de a call center a jutalékomat nem, annak ellenére, hogy nagyon ügyes voltam, és átlagon felül teljesítettem, mondván, nem volt meg a kötelező óraszámom. Kétheti jutalékot nem fizettek ki, 15-20 ezer forint közötti összegről van szó, ami nekem nagy pénz. A call center 50 és 100 forintot fizetett egy üzletkötésért. Jogos-e ez? Azt, hogy nála dolgoztam, csak az ott dolgozók, a jelenléti ív és a rögzített hanganyag igazolja. Tudok-e ezzel a helyzettel valamit kezdeni? Amikor eldöntöttem, hogy nem megyek vissza, felhívtam a munkaközvetítő céget, hogy kell-e valami megszüntető papírt aláírni, kiderült, hogy nem voltam sehova bejelentve, ezért nem kell semmit sem alá írni.
Részlet a válaszából: […] ...való jogosultság érdekében szociális segélyt igénybe vennie, miért két különböző személy fizette az óradíjat és a jutalékot, ha munkaviszonyban állt, miért nem történt meg az Ön bejelentése az erre irányadó szabályok szerint). Ugyanakkor a meglévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő munkaidő [Mt. 107. § a) pont]. A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül 50% bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – azonos tartamú, alapbérrel fizetett szabadidő illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Iskolaszövetkezeteknek fizetendő minimális díjról

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy elfogadtak egy új rendeletet, ami a minimálbérhez igazítja az iskolaszövetkezet diákjainak fizetendő díjazás összegét. Jól tudjuk, hogy ezt követően ki kell fizetnünk a minimálbér 1,178-szeresét a diákoknak?
Részlet a válaszából: […] 2015. július 24-ével hatályba lépett a 199/2015. Korm. rendelet, mely az iskolaszövetkezeteknek fizetendő minimális szolgáltatási díjról rendelkezik. A rendelet tárgya nem az iskolaszövetkezet és a diákok közötti jogviszonyt, illetve a diákokat megillető bért szabályozza, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Havibér elszámolása

Kérdés: Hogyan számolom el annak az óradíjas munkavállalónak a havi járandóságát, aki éves vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozik, és adott hónapban több pihenőnapot adunk ki számára, mint a heti 2 nap? Ebben az esetben is meg kell kapnia úgy a bérét, mintha egész hónapban dolgozott volna, vagyis a pluszban elrendelt pihenőnapokra is, és majd amikor a pihenőnapok helyett a következő hónapban vagy később munkanapot rendelek el, akkor fog kompenzálódni a korábban pihenőnapra is kifizetett óradíj? Mi történik, ha a munkaidőkeret letelte előtt közös megegyezéssel szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya, és több pihenőnapot fizettem ki részére, amit nem tudtam már ledolgoztatni? Ekkor visszavonhatom a megelőlegezett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...A havi alapbérére tehát a ledolgozott naptári hónaphoz kötődik, amire a ténylegesen teljesített óráktól függetlenül jogosult.Ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg, a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.