31 cikk rendezése:
1. cikk / 31 Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései
Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
2. cikk / 31 Román állampolgár – távmunkában Romániából
Kérdés:
Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?
3. cikk / 31 Álláskeresési járadék – a jogosultság "feléledése"
Kérdés: Abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonyom, és bejelentkezem "munkanélkülire", de két hétre rá találok munkát, és emiatt kijelentkezem, később azonban az új munkahely nem válik be, akkor ugyanúgy vissza tudok menni "munkanélkülire", vagy ki kell várni az egy évet, illetve időarányosan igénybe lehet venni?
4. cikk / 31 Kettős állampolgár magyar munkáltatónál – a foglalkoztatásához vezető út
Kérdés: Egy műszakos, középvezetői munkakörbe szeretnénk felvenni egy román-magyar kettős állampolgársággal rendelkező jelöltet, aki jelenleg Szatmárnémetiben él. Eddig még nem rendelkezett magyarországi munkaviszonnyal, s nekünk is ő lenne az első, aki nem "normál" magyar állampolgár. Mi szükséges ahhoz, hogy felvehessük őt (munkaviszonyt létesítsünk vele), miben más az alkalmazása egy Magyarországon élő, magyar állampolgárhoz képest (pl. melyek a munkaszerződéshez kapcsolódó elvárások, mi a követendő eljárás a NAV, illetve a társadalombiztosítás irányába)? Vannak-e olyan pluszfeladatok, melyekkel munkáltatóként számolnunk kell, illetve a leendő munkavállalóra milyen feladatok várnak a szerződéskötés előtt és a munkaviszony alatt?
5. cikk / 31 Másodfokú munkaköri alkalmassági vélemény közlése
Kérdés: Másodfokú alkalmassági eredményét mikor tudom meg, ha a szakorvosi véleményt postán juttatják el a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvosnak?
6. cikk / 31 Uniós állampolgár alkalmazásával kapcsolatos teendők
Kérdés: Francia állampolgár alkalmazása esetén milyen sorrendben történjen a bejelentési nyomtatványok, kötelezettségek, az adókártya, a tajkártya, valamint a lakcímkártya igénylése? Ezeket csak a munkavállaló vagy a munkáltató is megigényelheti?
7. cikk / 31 Iskolaszövetkezet bérgaranciára jogosultsága
Kérdés: Iskolaszövetkezetünknek 2012 óta követelése áll fenn egyik megrendelőjével szemben, mert nem fizette ki a diákok bérét. 2013 szeptembere óta a cég felszámolás alatt áll. Azt hallottuk, hogy változtak a jogszabályok, és a Bérgarancia Alapból a diákok bére is kifizethető. Kihez kell fordulnunk, hogy végre kifizesse a tartozást a megrendelő?
8. cikk / 31 Ki nem adott szabadság "sorsa"
Kérdés: 5 évig dolgoztam főállásban egy cégnél, szülési szabadságra is innen mentem. 3 gyermekem született ez idő alatt, de sajnos a munkahelyemre nem tudnak visszavenni. Az adóhatósággal történt elszámolási vita során a cég pert vesztett, így megkértek, hogy a felszámolási eljárást is én indítsam el. Időközben újjáalakult a régi tulajdonosokkal a társaság, amelyik papíron nem a régi jogutódja, de mind a tevékenység, mind az ügyfélkör megegyezik a régivel. Jelenleg is zajlik a felszámolási eljárás, fizetni nem tudnak/nem akarnak a régi-új tulajdonosok. Milyen lehetőségeim vannak a ki nem fizetett szabadságok rendezésére?
9. cikk / 31 Kormány- vagy köztisztviselői jogviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése – a jogkövetkezmények
Kérdés: Tavaly novemberben felmentettünk a hivatalban egy köztisztviselőt, úgy tűnik, az általa indított perben nem nekünk "áll a zászló". Tudomásunk szerint, ha alperesként veszítünk, nem a Ktv. szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmaznia a bíróságnak. Nem bánjuk, hiszen pervesztesként akár kevesebbet is fizethetünk. Helytálló-e az információnk?
10. cikk / 31 Kollektív szerződés hatályvesztésének bejelentése
Kérdés: Munkajogi jogutódlással kerültem a mostani cégemhez, de a mai napon felmondtak 30 évnyi munkaviszony után. A Munka Törvénykönyve szerint állapították meg a járandóságaimat. Tudomásom szerint a jogelőd munkáltató kollektív szerződése még mindig hatályban van, de a munkáltatóm arról tájékoztatott, hogy munkajogi jogutódlás esetén egy év után hatályát vesztette. Ha ez így van, akkor erről nem kellett volna a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel egyeztetni, tárgyalni? Nincs bejelentési kötelezettség sem ilyen esetben? A munkáltatóm tájékoztatása szerint három nap áll rendelkezésemre, hogy észrevételemet megtegyem.
