Megállapodás a munkavállalóval – csak a javára szólhat

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett SSC szolgáltatásait harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásával nyújtja. A munkáltató az ilyen munkavállalókat munkavállalási célú tartózkodási engedély alapján foglalkoztatja, ennek megfelelően a felek kétéves határozott idejű munkaszerződést kötnek. Az első engedély megszerzésekor a felmerülő költségeket (Magyarországra történő beutazás, engedély megszerzésével kapcsolatos jogi költségek, rövid távú szállás biztosítása; kb. 1500-2000 euró) kölcsönszerződés keretében előfinanszírozza a munkáltató, a kölcsönt a határozott idejű szerződés lejárta esetén pedig teljes mértékben elengedi. Amennyiben a felek a munkaviszony meghosszabbítása mellett döntenek, a tartózkodási engedély meghosszabbításával felmerülő költségeket a munkáltató teljes mértékben átvállalja (kb. 900 euró), tehát kölcsönszerződés megkötésére sem kerül sor (munkavállaló javára történő eltérés 1.). A munkáltató úgy döntött, hogy a tartózkodási engedély meghosszabbítását követően, a hosszabbítással felmerülő költségek átvállalása mellett lehetővé teszi azt is, hogy a munkavállalók az ismételten megkötött határozott idejű munkaszerződést a határozatlan idejű munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően mondják fel az Mt. 67. §-ának (1) bekezdése alapján (munkavállaló javára történő eltérés 2.). A munkáltató a munkavállaló javára történő eltérések biztosítása során a felmondási/azonnali hatályú felmondással összefüggő rezsimet kismértékben a saját javára is módosítaná a lentiek szerint. A fenti tényállás alapján (a munkavállaló javára történő eltérések alkalmazása) a lenti eltérések minősíthetőek-e összességében a munkavállaló javára történő eltérésnek, ezáltal jogszerűek lehetnek-e az ilyen munkaszerződéses rendelkezések az Mt. 43. §-ának (2) bekezdése alapján? Az érintett rendelkezésektől van lehetőség eltérni az Mt. 85. §-ának (1) bekezdése szerint. Eltérések: a munkáltatói felmondás indokait rögzítő 66. § (8) bekezdésének kibővítése az Mt. 66. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a munkavállaló magatartására alapított felmondási okkal. Továbbá: az Mt. 79. §-a szerinti munkáltatói azonnali hatályú felmondás közlése esetén a megfizetendő összeg maximuma 12 havi távolléti díj helyett hat- vagy háromhavi távolléti díjban kerülne meghatározásra.
Részlet a válaszából: […] ...– jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt. Második Részében foglaltaktól, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni [Mt. 43....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Fizetési moratórium és a bérből való levonás

Kérdés: A veszélyhelyzetre elrendelt fizetési moratórium vonatkozik-e a munkabérből levonandó letiltásokra is? Szüneteltethető-e a munkavállaló bérből történő letiltása?
Részlet a válaszából: […] A 47/2020. Korm. rendelet 1. §-a rendelkezik a fizetési moratóriumról, amely az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségét érinti, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Kölcsön- vagy munkabértartozás

Kérdés: A munkáltatóm hónapok óta nem fizette ki a munkabérünket. A múlt héten azzal a javaslattal állt elő, elkerülendő, hogy a cégnek baja legyen: írjunk alá átvételi elismervényt, miszerint megkaptuk a munkabérünket. Egyidejűleg pedig írjunk egy kölcsönszerződést, amiben az szerepel, hogy a ki nem fizetett összegnek megfelelő pénzt adtuk kölcsön a cégnek. Így most már nem munkabérrel, hanem kölcsönnel tartozna nekünk. A munkáltató szerint ezzel a módosítással akkor is jobban járunk, ha cég esetleg csődbe menne. Valóban igazat mondott, vagy ezzel rosszabb pozícióba kerülnénk?
Részlet a válaszából: […] ...javasoljuk annak megkötését. Emellett az is kiemelendő, hogy a munkabértartozás kölcsöntartozássá "alakítása" a fentieken túl még a munkavállaló számára is kedvezőtlenebb. Téves tájékoztatást adott tehát a munkáltató, mikor azt állította, hogy a cég csődje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Kölcsönszerződésből eredő tartozás levonása a bank javára

Kérdés: Több alkalommal kaptunk értesítőlevelet a bankoktól, hogy munkavállalónk hiteltartozás-elmaradásban van, ezért a bank a tartozás közvetlen levonását kéri a munkavállaló munkabéréből. A bank ilyen esetben levele mellé csatolja a kölcsönszerződésnek azt a részét, amelynek értelmében a munkavállaló akként nyilatkozik, hogy amennyiben a bankkal kötött kölcsönszerződés alapján fizetési késedelembe esik, hozzájárul ahhoz, hogy a bank által írásban megjelölt összeget munkabérének legfeljebb 33%-a erejéig munkáltatója a munkabéréből levonja, és közvetlenül a bank által megjelölt bankszámlára utalja. Vajon elegendő-e a bank értesítése és a kölcsönszerződés részét képező munkavállalói nyilatkozat ahhoz, hogy a munkavállaló munkabérét letiltsuk, és a tartozását levonjuk, avagy ezen túlmenően a letiltás elindításához szükség van további nyilatkozatok beszerzésére, esetleg egyéb lépésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló a munkabérére vonatkozó igényéről nem mondhat le, és a levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető [új Mt. 163. § (1)-(2) bek.]. A munkabérből való levonásnak pedig jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Munkaadói adómentes támogatás végtörlesztéshez

Kérdés: A munkaadók által devizahitel végtörlesztéséhez nyújtható, 7,5 millió Ft összegű támogatásról szóló rendelkezés jogszabályi hátteréről kérem tájékoztatásukat!
Részlet a válaszából: […] ...módosította az Szja-tv. 1. számú melléklete 2. pontjának 2.8.alpontját. E szerint a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató általmunkavállalójának a Hpvt. 200/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, fixárfolyamon történő végtörlesztéshez adott vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Munkabérből való levonás – banki tartozás

Kérdés: Mostanában több alkalommal kapunk értesítő levelet a bankoktól, hogy munkavállalónk hiteltartozás-elmaradásban van, ezért a bank a tartozás közvetlen levonását kéri a munkavállaló munkabéréből. A bank ilyen esetben levele mellé mellékeli a kölcsönszerződésnek azt a részét, amelynek értelmében a munkavállaló akként nyilatkozik, hogy amennyiben a bankkal kötött kölcsönszerződés alapján fizetési késedelembe esik, hozzájárul ahhoz, hogy a bank által írásban megjelölt összeget munkabérének legfeljebb 33%-a erejéig munkáltatója a munkabéréből levonja, és közvetlenül a bank által megjelölt bankszámlára utalja. Vajon elegendő-e a bank értesítése és a kölcsönszerződés részét képező munkavállalói nyilatkozat ahhoz, hogy a munkavállaló munkabérét letiltsuk, és a tartozását levonjuk, avagy ezen túlmenően a letiltás elindításához szükség van további nyilatkozatok beszerzésére vagy egyéb lépésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 161. § (1) bekezdése értelmében a munkabérből valólevonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállalóhozzájárulása alapján van helye. Az Mt. 8. § (2) bekezdése egyebek mellettkimondja: a munkavállaló a munkabérének védelmét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Munkabérből levonással okozott kár

Kérdés: Cégünk egyre gyakrabban kap megkereséseket bankoktól és hitelintézetektől annak érdekében, hogy a munkavállalóinkkal kötött hitelszerződésük törlesztőrészleteit vonjuk le a munkavállalók béréből, és közvetlenül utaljuk el nekik. A megkeresésekben hivatkoznak arra, hogy a munkavállaló a hitelszerződésben hozzájárult a levonásokhoz. Kötelesek vagyunk ezeknek eleget tenni? Mivel járhat, ha ilyen levonást teljesítünk?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmétbiztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nemköthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja [Mt. 8. § (2) bek.]. Amunkabér védelmére vonatkozó szabályok nemcsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.