Szabadság kiadása – az egybefüggő 14 nap

Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy nem szeretné az egybefüggő 14 napot igénybe venni, vagyis nem kéri ebben a formában a szabadságának a kiadását, a munkáltató munkaszervezési okból (pl. iskolai konyhák nyári szünidő alatti leállása) dönthet-e úgy, hogy a dolgozónak mégis kiad két hét szabadságot? A törvény szerint a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, ezért a leállás időtartamára időzítheti a szabadság kiadását. Véleményem szerint ez nem függvénye annak, hogy a munkavállaló milyen megállapodást kötött a 14 egybefüggő nap kiadására a munkáltatóval.
Részlet a válaszából: […] A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Ezt – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell megtennie, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
Részlet a válaszából: […] ...miatt a hónap összes napján biztosítottnak minősül. Ellenkező értelmezés oda vezetne, hogy a munkáltatónak a munkaidőkeret miatti munkaszervezési lehetősége túlnyúlna a munkajogi kereteken, és a munkavállaló társadalombiztosítási jogállását is érintené, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Munkaidőkereten felül végzett munka

Kérdés: A munkáltató 2 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, és gazdasági érdekei miatt folyamatosan, hetente 6-7 munkanapra hirdet ki beosztott munkaidőt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait alkalmazva, naponta 8, illetve 12 órára. Mindezt úgy, hogy előre tudja, az általános munkarend szerinti munkaórák felett képződött többletmunkaidőt nem fogja tudni pihenőidőben visszaadni a munkaidőkeret végéig. A munkaidőkeret végén így a többletidőtartamot 50%-os pótlékkal fizetve szabályosnak tekinthető-e ez az eljárás? Felvetődhet-e a joggal való visszaélés esete, mivel a munkáltató láthatóan csak a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó pótlékok kifizetésének elkerülése miatt osztotta be előre normál munkanapra a hétvégéket?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosan felmerült rendkívüli (előre nem látható) körülménynek kell mutatkoznia, ami nem teszi lehetővé, hogy megfelelő munkaszervezési eszközökkel élve a munkáltató rendes munkaidőben elláttathassa a munkát. Ilyen megfelelő munkaszervezési eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Kompenzáló pihenőidő kiadása

Kérdés: Ha 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk a munkavállalókat, és a szombati napokra munkanapot kívánunk elrendelni, de a pihenőnapokat nem tudjuk a keret végéig kiadni a munkavállalóknak, akkor az Mt. 143. §-ának (6) bekezdését alkalmazhatom-e, hogy megállapodás alapján a ki nem adott pihenőnapokat a következő munka­időkeret végéig kiadhatom?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülése a munkáltató által előre látható, akkor elsődlegesen a munkaidő-beosztás felülvizsgálatával kell eljárnia, esetleg más munkaszervezési módokat indokolt alkalmaznia (pl. kölcsönzött vagy alkalmi munkaerő igénybevétele a munkacsúcsok idejére). Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Munkaidőkeret és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés: Általában az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra javasolják a munkaidőkeretet, esetleg az elszámolási időszakot. A törvényben úgy szerepel, hogy ezt maximum csak négy hónapra lehet alkalmazni, némely kivétellel hat, esetleg kollektív szerződéssel 12 hónapra. Nem világos számomra, hogy ha ez csak négy hónapra alkalmazható, akkor mit tegyen az év további részében vagy akár több éven keresztül egy éttermet üzemeltető cég? Összességében az alkalmazottak nem érik el a 176 órát, de még a 168-at sem a ledolgozott órák tekintetében, viszont napi szinten több mint 8 órát dolgoznak, esetlegesen 2-3 napig, majd megint 2-3 napig egyáltalán nem dolgoznak, a beosztástól függően. Esetleg valamit félreértettem, és a négy hónap mindig újra megújítható, vagyis akár egy éven belül az egész évben megengedett a munkaidőkeretes foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.Ezek az időtartamok egy adott munkaidőkeret hosszára vonatkoznak. Annak nincs akadálya, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Idényjellegű munka esetén alkalmazandó munkaidőkeret

Kérdés: Mezőgazdasági gazdasági társaságunkban hathavi munkaidőkeretet kívánunk bevezetni 2013-ra. Csak szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk, állattenyésztéssel nem. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás 12-15 fő erőgépvezetőt érint, a többi munkavállalót nem. Hogyan állítsuk össze a munkaidőkeretet, hogy megfeleljünk az új Mt.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkozik, feltételezzük, hogy tevékenységük idényjellegű. Idényjellegűnek akkor tekinthető a munkáltató tevékenysége, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik [új Mt. 90. § c) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Gyermekét egyedül nevelő munkavállaló védelme

Kérdés: Úgynevezett "kismamaműszakot" meddig igényelhet a gyermekét egyedül nevelő szülő, meddig vonatkoznak rá speciális védelmi szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításától a gyermeke egy­éves koráig,és a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig élvez védelmet amunkaszervezés tekintetében. A védelem alapján a munkavállaló– rendkívüli munkára nem vehető igénybe [Mt. 127. § (6)bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Rendes szabadság – egybefüggő 14 nap év közben kezdődő munkaviszony esetén

Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabályok előírják, hogy ha a munkáltató kettőnél több részletben adja ki a munkavállaló szabadságát, akkor is biztosítania kell tárgyévenként legalább egyszer egybefüggő 14 nap távollétet. Ha olyan munkavállalót alkalmaztunk, aki ebben az évben már máshol állásban volt, ott a 14 napot megkapta, akkor minket ettől függetlenül terhel-e ez a kötelezettség, vagy kiadhatjuk-e a munkavállalónak a nálunk eltöltött munkaviszonyával arányos "maradék" szabadságát úgy, hogy ezzel egyszer sem biztosítunk számára egybefüggő 14 nap távollétet?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt is.(Kivételesen fontos gazdasági érdeken ez esetben is a rendes szabadságkiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kellérteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Rendkívüli munkaidő – idénymunka esetén

Kérdés: A kollektív szerződésben az áll, hogy 12 munkanap után egy nap pihenőnap kiadása kötelező. Aratáskor megteheti-e azt a munkáltató, hogy a 13. napra rendkívüli munkát rendel el, a 14. naptól pedig újrakezdi a munkanapok ledolgoztatását?
Részlet a válaszából: […] ...definíciónak, miszerint idénymunka azolyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatástermészete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, azév adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
Részlet a válaszából: […] ...j) pontja szerint azidénymunka olyan munkavégzés, amely az előállított áru, vagy a nyújtott szolgáltatástermészete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, azév valamely adott időszakához vagy időpontjához kötődik. Az Mt. 117....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
2