3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Munkaidő-beosztás mint munkáltatói jog
Kérdés: Egy gyárban – egyoldalú szerződésmódosítással – napi 8 órás, 4 műszakos munkarendet vezetnek be (folyamatos munkarend, munkaidőkeretben, havi elszámolással). Minden alapórára 20 százalékos pótlékot fizetnének. A szerződésmódosítást a munkavállaló nem akarja elfogadni. Mit tehet ebben az esetben a munkáltató, és mit a munkavállaló? Kényszeríthető-e felmondásra a munkavállaló? Amíg nem tisztázódik a helyzet, hogyan járjon be dolgozni?
2. cikk / 3 Megszakítás nélküli munkarend fogalma és bevezetése
Kérdés: A megszakítás nélküli munkarendet bevezethetik-e egyoldalúan, szerződésmódosítás nélkül? Mi ez a munkarend, milyen feltételek mellett vezetheti be a munkaadó?
3. cikk / 3 Jogutódlás és kormánytisztviselői illetmény
Kérdés: Amennyiben jogutódlás következtében a kormánytisztviselő egy központi hivataltól annak központi igazgatási szervéhez kerül, a Kttv. 134. §-a értelmében nem 50, hanem csak 35%-os illetménykiegészítés vonatkozik rá. Emiatt illetményét újra meg kell állapítani. A jogutódlás elvileg a változatlan feltételekkel való továbbfoglalkoztatást jelenti. Figyelemmel kell-e lenni ekkor – a jogutódlásról szóló 77/187 EGK irányelv alapján – arra, hogy a kormánytisztviselő érdekei ne sérüljenek? Mivel a Kttv. alapilletmény-eltérítést szabályozó 133. §-a nem tér ki a jogutódlás esetére, az a kérdésünk, hogy jogosan alkalmaznánk-e a jogutódlással átkerülő kormánytisztviselők esetében az eltérítést év közben, szakmai értékelés, illetve minősítés nélkül, annak érdekében, hogy illetményük ne változzon?