Sérelemdíj és a munkához való jog sérelme

Kérdés: Munkahelyemen 2016. december 20-án – a próbaidő lejárta előtt két nappal – volt a téli szünet előtti utolsó munkanap. Reggel közölték, hogy nem véglegesítenek. A nap folyamán többféle papírokat aláírtunk (pl. leltárt). Csak napokkal később vettem észre, hogy a sétálópapírokon kívül nem kaptam meg a kilépőpapírokat (a tb-kiskönyvet, a személyijövedelemadó-igazolást, a közalkalmazotti igazolást, az igazolólapot az álláskeresési járadékhoz stb.). Januárban vártam egy darabig, közben néztem az álláshirdetéseket is, kerestem munkát. Január 23-án küldtem a volt munkáltatómnak egy felszólító levelet, amiben kértem a papírokat, valamint bejelentettem sérelemdíj iránti igényemet is. A papírokat megküldték, a sérelemdíj iránti igényemet nem ismerték el, ezért bepereltem őket. A pert első fokon elvesztettem, mert az alperes kérésére nem tudtam megjelölni, milyen személyiségi jogomat sértette meg a munkáltató. Hiába mondtam a bíróságon, hogy a munkához való jogom sérült, ami a Ptk. 2:43. §-ának felsorolásából hiányzik ugyan, tehát "nem nevesített" személyiségi jog. A bíró azonban azt mondta, hogy olyan nincs. A tárgyaláson az alperesi képviselő elismerte, hogy törvényt sértettek velem szemben, mégis én vesztettem el a pert.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy nincs módunk a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt folyamatban lévő munkaügyi perben született ítéletét értelmezni, csupán a rendelkezésre álló adatok alapján fejtjük ki a véleményünket. A munkához való jog értelmezése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Sérelemdíjra jogosultság felmondáskor

Kérdés: A munkáltatóm felmondott nekem az ünnepek előtti utolsó munkanapon. A felmondását átszervezéssel indokolta. Meg is mutattam egy szakembernek, azt mondta, hogy jogszerű a felmondás. Ugyanakkor nem tartom tisztességesnek, hogy éppen egy komoly üzletkötés közepette, az ügyfelek előtt rúgott ki. Szerintem ez rendkívül megalázó, főleg úgy, hogy ha a szakmában maradok, akkor rendszeresen találkozom ezen ügyfelekkel. Ez az eljárás sem teszi jogellenessé a felmondást? Nem jár semmilyen kártérítés az ilyen megalázásért?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató ugyan köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt [Mt. 82. § (1) bek.], ha azonban a felmondás jogszerű volt, e jogcímen a munkavállaló nem követelhet kártérítést. Amennyiben a felmondás megfelel a törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Új Ptk. a közszolgálatban

Kérdés: Kérjük, foglalják össze számunkra, hogy az új Ptk. március 15-étől mennyiben érinti a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatókat!
Részlet a válaszából: […] ...módosításként – a Kttv.-be azt az Mt.-ben és a Kjt.-ben már régebb óta érvényesülő szabályt, miszerint azt is megilleti az évi 5 munkanap pótszabadság, aki fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult [Kttv. 102. § (5) bek. b)-c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Lemondás a szabadságról

Kérdés: Bár klinikánkon a leterheltség miatt nincs lehetőség a szabadságok kiadására, a közalkalmazottak (orvosok, ápolónők) jogviszonyának esetleges megszűnése esetén arra sincs pénze a klinikának, hogy a szabadságmegváltást kifizesse. Mivel a belső ellenőrzés a jogszerű működést is megkívánja, ezért most mindenkivel aláíratnak egy papírt, hogy az éves szabadságának meghatározott részéről – esetemben 20 munkanapról – lemond. Érvényes ez?
Részlet a válaszából: […]  A közalkalmazottakra a jogokról való lemondás tekintetébenaz Mt. szabályait kell alkalmazni. Az Mt. 8. §-ának (2) bekezdése szerint "amunkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előrenem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.