Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
Részlet a válaszából: […] ...a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egyheti pihenőnapot be kell osztani [Mt. 105. § (2)-(3) bek.]. Az Mt. ugyanakkor meglehetősen szigorúan szabályozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Szabadság iránti munkavállalói igény érvényesítése

Kérdés: A munkahelyemen nem akarják kiadni a szabadságot, pedig 18 munkanapom van! Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...kiadni (Mt. 123. §), ez nem jelenti azt, hogy az idézett szabály megsértése esetén a ki nem adott szabadság (a kérdés szerinti 18 munkanap) elveszne. A munkavállaló a szabadság iránti igényét az általános elévülési időn, azaz három éven belül érvényesítheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Munkaügyi bírság szakszervezet el nem ismerése miatt

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet bejelentése alapján eljárt munkaügyi hatóság a Met. 3. § (1) bekezdés n) pontja alapján bírságot szabott ki azon az alapon, hogy a szakszervezetet a cég nem tekintette képviselettel rendelkező szakszervezetnek. Ugyanakkor a szakszervezet által benyújtott kifogást a cég nem utasította el, egyeztetést kezdeményezett, és a tárgyalásokat lefolytatta, így nem értjük a bírság kiszabásának indokát. Van értelme bírósághoz fordulni a határozat ellen?
Részlet a válaszából: […] ...nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. Akifogással kapcsolatos egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számítotthárom munkanapon belül kell megkezdeni. Ha az egyeztetés hét napon belül nemvezet eredményre, az eredménytelenség megállapításától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Rendes felmondást megelőzően kiadott szabadság megítélése

Kérdés: Egyik kollégánk az idei évre járó 28 munkanap szabadságából október elején még egyetlen napot sem vett ki, ezért a könyvelőnk tanácsára arról értesítettük őt, hogy a munkáltató által kiadható szabadság terhére november 1. napjától november 24. napjáig elrendelünk számára 17 munkanap szabadságot. A visszatértét követően rendes felmondást közöltünk vele, jelenleg a felmentési idejét tölti. Az okirat átadása után egy levélben azzal fordult hozzánk, hogy "nyilvánvalóan az volt az egyetlen célja a jogellenesen elrendelt kényszerszabadságnak, hogy ezáltal a munkáltató anyagilag mentesítse magát az előre eltervezett felmondás idején megfizetendő anyagi juttatások terhe alól, amivel nem csak anyagi kárt okozott, hanem visszaélt a szabadság rendeltetésével is". Felszólított, hogy fizessünk számára megfelelő kompenzációt, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A követelést nem tartjuk jogosnak, hiszen a 17 nap alatt ő anyagi hátrány nélkül pihenhetett. Jól gondolom, vagy javasolják, hogy egyezzünk meg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a szabadság kiadása körében úgy rendelkezik, hogy aszabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után -a munkáltató határozza meg, azonban az alapszabadság egynegyedét – amunkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.