28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Pedagógiai asszisztens munkakörhöz szükséges szakképesítés
Kérdés:
A 401/2023. Korm. rendelet szerint pedagógiai asszisztens munkakör oktatási-nevelési intézményben "középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel tölthető be". Pontosan milyen szakképesítés szükséges ehhez a munkakörhöz az iskolában, illetve az óvodában 2024. januártól? Aki eddig is ebben a munkakörben volt foglalkoztatva középfokú végzettséggel, be kell-e iskolázni januártól? Ha valaki nem pedagógus, de felsőfokú végzettsége van (pl. biológus), alkalmazható-e pedagógiai asszisztensként, esetleg iskolában biológia tantárgy tanítására óraadóként? Ha igen, hogy kell kiszámolni az órabérét (januártól)?
2. cikk / 28 Tanári feladatok ellátása a felsőoktatásban
Kérdés: Köthet-e felsőoktatási intézmény óraadási tevékenységre, tanári feladatok ellátására, osztályfőnöki teendőre betéti társasággal vagy kft.-vel, illetve egyéni vállalkozóval szerződést? Megfelel a cégként kötött szerződés az Nftv. VIII. fejezetében foglaltaknak? Vagy ezek a tevékenységek csak munkaviszony, illetve megbízási jogviszony alapján láthatók el (azaz bérszámfejteni kell őket)?
3. cikk / 28 Pedagógus tiltakozása a kötelező oltakozás ellen
Kérdés: 1993 óta dolgozom közalkalmazottként, egy általános iskolában vagyok tanár. Oltakozni nem fogok, ezért januártól a mostani állás szerint fizetés nélküli szabadságra küldenek. Védettségi igazolvánnyal rendelkezem, ami 2022. január 16-ig érvényes. Az 599/2021. Korm. rendeletről szóló tájékoztatót és a nyilatkozatot még nem vettem át, mert kértem, hogy postán küldjék ki. A fizetés nélküli szabadság alatt vállalhatok-e másodállást, illetve lehetek-e óraadó egy másik intézménynél? Jogszerű-e, hogy a munkáltató egy már meglévő kinevezést egyoldalúan módosít, és oltáshoz köti a munkakör betöltését? Megteheti-e a munkáltató, hogy végkielégítés nélkül elküld, ha nem oltatom be magam? Ha a veszélyhelyzet januárban lejár, és nem lesz meghosszabbítva, akkor ez a kormányrendelet januárban érvényét veszti? Van-e jogorvoslatra lehetőségem?
4. cikk / 28 Közfoglalkoztatottként eltöltött idő és az óvónői szakmai gyakorlat
Kérdés: Négy évig dolgoztam egy óvodában közfoglalkoztatottként, majd két évig közalkalmazottként. Közben elvégeztem az óvodapedagógus szakot. Ha óvodában, óvónőként szeretnék dolgozni, Gyakornok vagy Pedagógus I. besorolásom lenne? A hat év munkaviszonyba beleszámít a közfoglalkoztatotti jogviszony?
5. cikk / 28 Besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyban töltött idők
Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?
6. cikk / 28 Gyógypedagógusok, logopédusok – a heti kötelező óraszám
Kérdés: Az óvodákban foglalkoztatott gyógypedagógusok, logopédusok kötelező óraszámának meghatározására az Nkt.-ben nem találtam konkrétumot. Az óvodákban kinevezett és megbízási díjjal foglalkoztatott gyógypedagógusok, logopédusok heti kötelező óraszámát a hatályát vesztett Közokt. tv. 21 órában határozta meg, és 1 óra kedvezményt adott az utazó gyógypedagógusok alkalmazásakor. Jelenleg az óvodában kinevezett vagy megbízási díjjal foglalkoztatott gyógypedagógusok és logopédusok esetében hány órában kell meghatározni a heti kötelező óraszámot? Az óvodában a kinevezett vagy megbízási díjért alkalmazott utazó gyógypedagógusok, logopédusok kinevezésénél mennyi a heti kötelező óraszám?
7. cikk / 28 Részmunkaidős pedagógus munkaszerződése
Kérdés: Egy tankerületi központnál áll fenn közalkalmazotti jogviszonyom, mellette pedig szeptembertől a településen működő egyházi iskolánál munkaviszonyban, részmunkaidőben is foglalkoztatnának. Pedagógus II. fokozattal rendelkezem. Kézhez kaptam a munkaszerződésem tervezetét, amiben viszont Pedagógus I. fokozat 9. kategóriába sorolnának. Azzal magyarázzák, hogy a Pedagógus II. fokozatot csak a fő munkahelyen kell figyelembe venni. Továbbá a munkaszerződésben szerepel: "A munkaidő heti 21 óra, amiből a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 14 óra részmunkaidő". A bér kiszámításánál csak ezt a 14 órát vették figyelembe. Helyes ez így? Hová tűnik el a bér kiszámításánál a fennmaradó heti 7 óra?
8. cikk / 28 Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása és a nyugdíj
Kérdés: Kistelepülésen működő önkormányzati óvoda vagyunk. Pedagógushiány miatt nyugdíjas óvodapedagógust tudunk-e munkaviszony keretében foglalkoztatni anélkül, hogy a nyugdíjas státuszát feladná? Van-e időkorlátja ennek a foglalkoztatásnak?
9. cikk / 28 Nyugdíjazás és a pálya folytatása
Kérdés: Intézményünkben (önkormányzat által fenntartott óvoda) felmerülő munkaügyi probléma megoldásához szeretnénk segítségüket kérni. Két óvodapedagógusunk 2020. október 1. napján megszerzi a jogosultságot arra, hogy a nők kedvezményes (40 év jogosultsági idő) öregségi nyugdíját igénybe vehesse. A kolléganők élni kívánnak a lehetőséggel. A jelenleg fennálló óvodapedagógus-hiány miatt azonban 2020. október 2-ától vállalják, hogy közalkalmazotti jogviszonyban visszafoglalkoztassuk őket. Véleményünk szerint, ebben az esetben az adott időponttól nyugdíjasnak minősülnek ugyan, de saját kérésükre nyugdíjuk folyósítása szünetel. (Ebben az esetben, egyszerre nem kaphatja a közalkalmazotti illetményt és a nyugdíját is.)
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?
1. Jár-e nekik felmentési idő ebben az esetben 2020. október 1. napját megelőzően?
2. Jár-e nekik felmentési idő akkor, ha a visszafoglalkoztatást követően például 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk?
3. A 2020. október 1. napján megállapított nyugdíjuk összege rögzített lesz-e, vagy a nyugdíjszorzó változását, illetve az emeléseket figyelembe véve módosulni fog-e akkor, ha 2021 júniusában szűnik meg a közalkalmazotti jogviszonyuk?
4. Mindenképp szüneteltetniük kell a nyugdíjuk folyósítását?
5. Létezik-e olyan foglalkoztatási forma, amelyben önkormányzati fenntartású óvodában, óvodapedagógusi munkakörben, nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik az alkalmazott, és egyszerre kap munkabért és nyugdíjat?
10. cikk / 28 Kjt. hatálya – az óraadói feladatok ellátása
Kérdés: Állami költségvetési szerv (közoktatás) alkalmazhat-e dolgozókat nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban? Másik kérdésem: egyéni vállalkozóval kötünk szerződést óraadói feladatok elvégzésére. A szerződésbe belevesszük, hogy az óraadást nem a szerződő fél, hanem konkrétan egy másik ember látja el, amibe munkáltatói oldalról beleegyezünk. Tehát azért, mert a feladatot ellátó nem számlaképes, mással kötjük meg a szerződést. Ez szabályos?