Munkaköri alkalmatlanság idejének elszámolása

Kérdés:

Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén, annak időtartamára. Az Mt. 146. §-a szerint a munkavállalót ilyen esetben távolléti díj nem illeti meg. Tud-e élni a betegszabadság, illetve a táppénz lehetőségével az a munkavállaló, akivel összefüggésben a foglalkozás-egészségügyi szerv azt állapította meg, hogy a munkakör betöltésére egészségi állapota miatt nem alkalmas? Oszthat be ilyen munkavállaló részére a munkáltató a munkaidő-beosztásban munkanapot? Adhat ki részére szabadságot?

Részlet a válaszából: […] ...annak utóbb megállapítsák a keresőképtelenségét is.A munkavállaló részére távolléte esetére is kötelezően el kell készíteni a munkaidő-beosztását [Mt. 97. § (1), (4) bek.], hiszen a távollétek elszámolása a munkanapok meghatározásától és a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Pihenőnapokra eső táppénzes idő elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Lakatos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló január első hetében táppénzen volt, korábbi műtét okán. A többi dolgozónak kiadták azt a hetet "fűtési szabadságnak". Most ezt a táppénzen töltött hetet kívánják vele ledolgoztatni, szombatonként. Jogszerűnek tekinthető-e a munkáltató következő indoka? "A tevékenységi szünetben (2023. január 2-6. között) pihenőnapok voltak kijelölve. Táppénz a naptári napokra jár, függetlenül a tárgyhónapban beosztott munkaidő mértékétől. A táppénzes napokon a tevékenységi szünet idején nem volt senkinek kieső munkaideje, mert munkavégzési kötelezettség sem terhelte a munkavállalókat a fenti időszakban. Munkaidő-beosztással rendelkeztek a munkavállalók a januári hónapban. A pihenőnap és a munkaidő együtt képezi a munkaidő-beosztást. Az erre a hétre eső – a tevékenységi szünet miatt kiesett – 40 órát a kijelölt szombati napokon kell ledolgozniuk. Az első hétre a tevékenységi szünettel érintettek esetében pihenőnap volt beosztva a munkaidő-beosztás részeként. A pihenőnapra is jár táppénz. Nem a pihenőnapjukat dolgozzák le a szombati napokon, hanem a hathavi munkaidőkeretre eső – első hétről kivett – 40 órát. A táppénzesnek is ugyanannyi rendes munkaidőt kell teljesítenie a hathavi keretben, mint bárki másnak, mert az ő esetükben sem minősülnek ezek a napok munkanapnak, mert a pihenőnapra (január 2-6.) esett a táppénz ideje. A táppénz napjai ebben az időszakban nem munkanapok! Nem számítanak be a munkaidőkeretbe! Önnek 6 hónap alatt 1000 órát kell teljesítenie, hasonlóan ahhoz, mint aki nem volt táppénzen. A fentiekben részletezett munkajogi szabályok miatt van Önnek munkavégzési kötelezettsége a kijelölt szombati napokon."
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló e "tömbösített" pihenőnapok alatt, január elején keresőképtelen volt, táppénzt kapott. Ez nem változtatja meg az ő munkaidő-beosztását, azaz a távol töltött napok ugyanúgy heti pihenőnapnak minősülnek, mintha nem lett volna keresőképtelen. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Hazautazás költségtérítése keresőképtelenség alatt

Kérdés:

Munkavállalónk hosszú táppénzen van, nincs aktív munkajogi állományban, viszont az ország másik felében található az állandó lakcíme, és szeretne hazautazni. A munkáltató köteles téríteni a hazautazás költségeit a betegállomány alatt is?

Részlet a válaszából: […] ...A rendelet alapján munkába járásnak, illetve hazautazásnak a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás minősül [39/2010. Korm. rendelet 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Munkanap-áthelyezés elszámolása

Kérdés: Cégünk kéthavi munkaidőkeretet alkalmaz, a beosztásokat egy hónapra előre kihirdetjük. Anyaghiány miatt azonban előfordul, hogy az eredetileg munkanapra kiírt napokra mégis pihenőnapot adunk, amely helyett általában a következő héten kell egy plusznapot dolgozni, az egyik eredetileg betervezett pihenőnap helyett. Azon a munkanapon, amelyre a munkáltató heti pihenőnapot rendelt el, néhány munkavállaló táppénzes állományban, néhány pedig betegszabadságon van. E munkavállalók a munkanappá minősített pihenőnapon már keresőképesek. Kérdésem, hogy az elrendelt pihenőnapon a munkavállalók a heti pihenőnapra elrendelt munkanapon kötelesek-e munkát végezni a többi munkavállalóval azonos elbírálás szerint, vagy esetükben ez a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül, illetve esetleg egyáltalán kötelesek munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak alapján a tényállás lényege az, hogy a munkáltató megváltoztatja az előre közölt munkaidő-beosztást, és egy eredetileg munkanapnak tervezett napra pihenőnapot ad ki, azzal, hogy egy későbbi pihenőnapra viszont munkavégzést rendel el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi keresőképtelensége

Kérdés: Órabéres munkavállaló esetén, ha a munkavállaló fizetett ünnepen betegállományba kerül, mit kell neki fizetni? Távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatótól díjazás nem illeti meg, hanem társadalombiztosítási ellátásként táppénzre lehet jogosult. Betegszabadságot csak a munkaidő-beosztás szerinti munkanapra lehet kiadni [Mt. 126. § (4) bek., 124. § (1) bek.]. Tehát, ha a munkavállaló nincs beosztva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Havidíjas munkavállaló munkabére munkaszüneti napi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló rendes munkaideje egyenlőtlen munkaidő-beosztás hiányában az általános munkarend szerinti munkanapokra osztható be (azaz hétfőtől péntekig), minden napra egyenlő mértékben [Mt. 97. § (2) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (pl. munkaidőkeret...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Visszatérés a munkába a keresőképtelenség után

Kérdés: Műtét miatt hat hétig táppénzen vagyok. Ez idő alatt a munkáltatónál másik munkavállalót vettek fel a helyemre. A munkáltató köteles a munkámat visszaadni, amikor felépülök, vagy el kell fogadnom, amit felajánl?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ilyenkor Önt az alapbére akkor is megilleti, ha az említettek szerint nem kerül sor a foglalkoztatására. Megjegyzendő, hogy amennyiben a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, az alapbéren felül bérpótlék is megilleti (Mt. 147. §).Előfordulhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

"Fizetett ünnepre" járó díjazás és a keresőképtelenség

Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?
Részlet a válaszából: […] ...Ez egyben azt is jelenti, hogy május 1-jén ez az állapot még nem állt fenn. A kérdésből kitűnően a munkavállalónak egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (jellemzően munkaidőkeretben) kell dolgoznia, mivel a kedd-szerda nem volt számára munkanap. Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Keresőképtelenség szabadság alatt

Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak, aki e napon egyébként sem foglalkoztatható. Mindennek a tételes jogi alapja is megvan. A törvény szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra (illetve a beosztás szerinti munkaidőre) kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Napi pihenőidő értelmezése

Kérdés: Az Mt. 104. §-ának bekezdése szerint, a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. A napi pihenőidő időtartama legalább nyolc óra az osztott munkaidőben, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, de a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra. Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a munkavállalók készenlét alatt rendkívüli munkát végeznek, és a másnapi munkájukat a munkaidő-beosztás kezdetétől később kell kezdeniük, hogy biztosítva legyen a törvény által megállapított pihenőidő. Erre az időre állásidőt fizetünk a részükre. Ez rendben is van abban az esetben, ha a munka befejezése és a másnapi munkakezdés követi egymást. Azonban gyakran előfordul olyan eset, hogy például a munkavállaló rendes munkaideje pénteken 7.00-tól 15.20-ig tart (általános munkarendben dolgozik), ezután készenlétbe van beosztva hétfő reggel 7 óráig. Pénteken készenlét alatt 22.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát rendelnek el a részére, majd szombat-vasárnap nincs számára rendkívüli munkavégzés elrendelve a készenlét alatt, azaz pihenőnapját tölti. Ebben az esetben kell-e számolnunk a 11 óra pihenőidőt? Tehát péntek este 24.00 órától a 11 óra pihenőidőt elszámolhatom-e a pihenőnapján, vagy hétfőn 00.00-tól kell számolnom a 11 órát, vagyis a munkavállalót legközelebb csak hétfőn reggel 11.00-kor foglalkoztathatom? Mi a teendő abban az esetben, ha (hasonló példánál maradva) a munkavállaló kedden 7.00-15.20-ig rendes munkaidőben dolgozik, majd készenlétes, ami alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 20.00-tól 23.00-ig. Majd másnap újra 7.00-tól dolgozna, de reggel telefonál a munkáltatóhoz, hogy orvoshoz kell mennie, aki attól a naptól betegszabadságra/táppénzre írja a munkavállalót. Elszámolhatom-e egy jogcímen a pihenőidőt és a betegszabadság/táppénz időtartamát? Ugyanez a probléma, ha szabadságra megy a munkavállaló. Összegezve: ugyanazon jogcímen a pihenőidőt és a pihenőnapot, betegszabadságot, táppénzt, szabadságot elszámolhatom-e a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is idézett szabály szerint, a napi pihenőidő a munkavállalót a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között megillető, egybefüggő időtartam. Ez általános szabály szerint tizenegy óra, ami speciális esetekben lehet csak nyolc óra, azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.
1
2
3