Kiküldetés értelmezése a személyszállítási ágazatban

Kérdés: A kiküldött munkavállalók szociális jogainak védelme érdekében a 96/71/EK irányelv által meghatározott foglalkoztatási feltételeket a fogadó tagállamban kötelező alkalmazni a kiküldött munkavállalókra nézve. Ezek közé a foglalkoztatási feltételek közé tartoznak a 96/71/EK irányelv 3. cikk (1) bekezdésében felsoroltak, így például a maximális munkaidő és minimális pihenőidő, minimális éves fizetett szabadság, díjazás, ideértve a túlmunka díjazását is. Jól értjük-e ugyanakkor, hogy a 2020/1057. irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a 96/71/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése ellenére a kétoldalú személyszállítási műveleteket végrehajtó járművezetők – amennyiben megfelelnek a 2020/1057. irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételeknek – nem tekinthetők a 96/71/EK irányelv alkalmazásában kiküldött munkavállalóknak? Így a 96/71/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt foglalkoztatási feltételek e járművezetők vonatkozásában nem alkalmazandóak (azaz a fogadó tagállamban érvényes minimálbér megfizetése sem)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti jogértelmezés helyes. A 96/71/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdése szerint kiküldetésről akkor beszélünk, ha a munkáltató munkavállalókat küld ki egy tagállam területére [...] a kiküldő vállalkozás és a szolgáltatásnak az adott tagállamban működő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Köztisztviselői jubileumi jutalom – a jogszerző idő

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejébe beletartozik-e az az időtartam, amelyben 1988. 11. 01-jétől 1989. 02. 28-ig (4 hónap) munkaszerződéssel a Községi Tanács VB Szakigazgatási Szervénél parkgondozó munkakörben, napi 8 órás munkaidőben foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése taxatíve meghatározza a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe vehető jogviszonyban töltött időtartamokat. Ezek köre jóval szűkebb, mint a besorolásnál figyelembe veendő időké: csak kifejezetten a közszférához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Munkabérből végrehajtás: arányosítás vagy megelőzés?

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkabéréből le kell tiltanunk az első felesége által kérelmezett végrehajtási eljárás szerinti gyermektartásdíj összegét. Most azonban a második felesége is végrehajtási eljárást kezdeményezett, és ezt a gyermektartást is letiltás útján szeretnék érvényesíteni. Az érintett munkavállaló heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik nálunk, így a két gyermektartásdíj összegét teljes egészében nem lehet levonni a munkabéréből. Nem tudjuk viszont, hogy ebben a helyzetben arányosan utaljuk-e a két gyermektartásdíj kapcsán a letiltható összeget, vagy fizessük ki az elsőt és, ha még lehet, akkor valamekkora összeget a második végrehajtásból is teljesítsünk?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkabéréből végrehajtás útján legfeljebb33%-ot lehet levonni [Vht. 65. § (1) bek.]. A levonás azonban a munkavállalóimunkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet tartásdíj végrehajtása esetén [Vht.65. § (2) bek.]. Ugyanakkor – ahogy jelen esetben – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.