Munkavégzési hely egyoldalú munkáltatói módosítása

Kérdés: Irodacsere folytán szükségessé vált az abban érintett munkavállalókkal munkaszerződésük módosítása, mivel az a munkaszerződésükben foglalt munkavégzési hely módosulásával jár. A helyszín változására Budapesten belül kerül sor. A módosítás aláírását néhány munkavállaló megtagadta. Jogszerű-e a munkáltató intézkedése, ha egyoldalú munkáltatói utasítással határozza meg az új munkavégzési helyet (mint kiküldetés), ha egyébként a kollektív szerződés alapján éves szinten 220 munkanapnyi munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra jogosult? Amennyiben esetlegesen megtámadják a munkavállalók ezt az intézkedést, milyen igényt támaszthatnak a keresetükben? Csupán a munkáltató egyoldalú intézkedésének hatályon kívül helyezését a bíróság által? Vagy mást is?
Részlet a válaszából: […] ...de köteles egyébként munkavégzés céljából rendelkezésre állni [Mt. 54. § (3) bek.]; erre a tartamra az állásidőre járó munkabérére jogosult [Mt. 146. § (1) bek., 147. §]. Hozzátesszük, hogy aggályos lehet az a kollektív szerződéses rendelkezés is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Munkavégzési hely megszűnése

Kérdés: Társaságunk tevékenysége az egyik településen megszűnik. Az ott alkalmazott dolgozók 13 éve állnak munkaviszonyban társaságunkkal, szerződésük változó munkahelyre szólt. Valamennyi ott alkalmazott munkavállalónak a megyén belül, 60 km távolságra lévő településen, változatlan munkafeltételekkel (munkabér, munkakör) tudunk munkát biztosítani. Munkába járásukat a társaság biztosítja, a dolgozókat csoportosan busszal szállítja. A másik településre áthelyezés módja munkaszerződés-módosítás vagy munkáltatói utasítás? Továbbá, mi a teendő, ha a munkavállaló nem írja alá a szerződésmódosítást, azaz nem fogadja el a másik településen felajánlott munkalehetőséget, vagy megtagadja a munkáltatói utasítást?
Részlet a válaszából: […] Az Mth. rendelkezései értelmében 2012. július 1-jével a "változó" munkavégzési hely megszűnt. Ahol a munkaszerződésben – legalább egy konkrét munkavégzési hely megjelölése nélkül – ebben állapodtak meg a felek, ott a munkavégzési helyen a "szokásos" munkavégzési helyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Munkavégzési helyre utazás – munkaidő

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
Részlet a válaszából: […] ...óra előtti időszakot is érinti, akkor egyben rendkívüli munkaidőnek – minősül.A munkavállaló részére – a rendes munkaidőre járó munkabérén felül – ötven százalék bérpótlék, vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Munkáltatói utasítás megtagadása

Kérdés: Mi változik a munkáltatói utasítás megtagadása terén július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...hiányával – a munkavállaló másfeladatot lát el -, akkor ez a kérdés fel sem merül, részére az általánosszabályok szerint kell munkabért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 21.

Munkavállalói felelősség – a mobilinternet forgalmi limitjének átlépéséért?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak mobilinternet-hozzáférést biztosítottunk a korábbi kábeles internet helyett. A cégnél bevett gyakorlat szerint az internet-hozzáférést saját célra is lehetett használni; az internet a munkavégzés mellett egyfajta juttatásként is funkcionált. Sajnos az nem derült ki, hogy a mobilinternet szolgáltatója adatforgalomhoz kötötten állapította meg a díjazást; a munkavállalónk pedig így egy hónap alatt mintegy 800 000 Ft-os internetforgalmi díjat generált. Kérdésünk: van-e lehetőség ezt megtéríttetni a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] ...A munkáltató ugyanisbármilyen szociális juttatást [Mt. 165. § (1) bek.] nyújthat a munkavállalónak,ami a tágabb értelemben vett munkabér fogalma alá esik, és az eszköz használataekkor már nem munkáltatói utasításon alapszik. Álláspontunk szerint amunkáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.