Készenlét megszervezése – az időkorlátok

Kérdés: Egyik kis létszámú telephelyünkön egyetlen karbantartó kolléga dolgozik, akire gyakorlatilag bármikor szükség lehet, ha valami technikai zavar van a termelésben. Teljes munkaidős munkaszerződése van, mellette készenlétet teljesít a munkaidején kívül. Megoldható-e, hogy állandóan készenlétben legyen, amikor éppen nincs beosztva? Azt nem tudjuk előre tervezni, hogy a munkaidején kívül mikor lehet szükség a munkájára. Felmerült az is, hogy kötnénk vele egy megbízási szerződést a munkaidején kívüli feladatok elvégzésére. Ez szabályos lenne?
Részlet a válaszából: […] ...kívül nincs formálisan készenlét elrendelve (és nincs ezekre az órákra kifizetve a 20% alapbér), akkor a munkavállaló nem is köteles munkára képes állapotban rendelkezésre állni. Azaz, nem követ el kötelezettségszegést, ha a munkaidőn kívüli túlóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Baleset a munkahelyen kívül – a munkáltatói felelősség feltételei

Kérdés: A munkavállaló ittasan jön dolgozni; a portán megszondáztatják, majd emiatt hazaküldik. Ha elüti egy autó hazafelé menet, terheli-e a munkáltatót ezért felelősség? Ha a munkavállaló megsérül, kórházba küldik, és a munkáltató telephelyéről saját gépkocsijával, biciklijével vagy gyalog elindul a kórházba, és menet közben szenved balesetet (pl. elütik), akkor felelős-e a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...esetben, amikor a munkavállalót ittasság miatt hazaküldik, álláspontunk szerint egyértelműen nem áll fenn. Ha a munkavállaló nem áll munkára képes állapotban rendelkezésre [Mt. 52. § (1) bek. a) pont], és emiatt a munkáltató nem foglalkoztatja (amire nem is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Munkaidő kezdete: telephelyre való belépés "kontra" tényleges munkavégzési helyre való megérkezés

Kérdés: Mi számít a munkaidő kezdetének: a telephelyre való belépés, vagy a telephelyen belül a munkavégzési helyre való megérkezés?
Részlet a válaszából: […] ...eleget maradéktalanul a tényleges munkavégzési helyre való megérkezéssel a megjelenési kötelezettségének, ha ebben a pillanatban már munkára képes állapotban van, azaz nincs szüksége arra, hogy például átöltözzön az utcai ruhából a munkahelyi formaruhába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Készenlét alatti munkavégzés otthonról

Kérdés: A munkavállalók hétvégenként készenlétet teljesítenek. A készenlét ideje alatt, ha bejönnek a munkatársak a munkahelyre, és ott munkát végeznek, akkor azt túlmunkaként elszámoljuk. Ha otthonról, számítógép segítségével a készenlét ideje alatt avatkozik be a termelési folyamatokba, akkor is túlmunkaként kell elszámolnunk ezt az időszakot? Olyan eset is felmerült, amikor megtudtuk, hogy a munkavállaló a készenlét ideje alatt a saját vállalkozásában dolgozott másodállásban. Bár mindig rendelkezésünkre állt, amikor szükséges volt, de megtiltható-e, hogy a munkavállaló a készenlét alatt más jogviszonyban munkát végezzen?
Részlet a válaszából: […] ...helyéről) látta el.Az idézett definíció alapján, a készenlét ideje alatt a munkavállaló arra köteles, hogy rendelkezésre álljon, munkára képes állapotát megőrizze, és szükség esetén a munkáltató részére munkát végezzen. Azaz a készenlét alatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Munkavégzési helyre utazás – munkaidő

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
Részlet a válaszából: […] ...vagy több konkrét helyként vagy nagyobb földrajzi egységként is. A munkavállaló a munkáltató által előírt helyen és időben köteles munkára képes állapotban megjelenni [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Ez általában a munkaszerződés szerinti munkavégzési helyet jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be [Mt.119. § (1) bek.]. A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkáraképes állapotban megjelenni, és a munkaidejét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Elektronikus munkaidő-nyilvántartás

Kérdés: Cégünknél jelenleg papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást. Ezt fel kívánjuk váltani elektronikus nyilvántartásra. Olyan kártyákat helyeznénk üzembe, amelyeket a munkahelyre belépéskor, valamint távozáskor kellene "lehúzniuk" a munkavállalóknak, és ez jelentené a munkaidő kezdetét és a végét. Ha ilyen rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük az Mt. 140/A. §-ban foglalt nyilvántartási kötelezettségünket?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint a kérdésbeli elektronikus nyilvántartórendszer több problémát is felvethet. Az Mt. 140/A. §-a úgy rendelkezik, hogy amunkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívülimunkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.