7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Készenlét megszervezése – az időkorlátok
Kérdés: Egyik kis létszámú telephelyünkön egyetlen karbantartó kolléga dolgozik, akire gyakorlatilag bármikor szükség lehet, ha valami technikai zavar van a termelésben. Teljes munkaidős munkaszerződése van, mellette készenlétet teljesít a munkaidején kívül. Megoldható-e, hogy állandóan készenlétben legyen, amikor éppen nincs beosztva? Azt nem tudjuk előre tervezni, hogy a munkaidején kívül mikor lehet szükség a munkájára. Felmerült az is, hogy kötnénk vele egy megbízási szerződést a munkaidején kívüli feladatok elvégzésére. Ez szabályos lenne?
2. cikk / 7 Baleset a munkahelyen kívül – a munkáltatói felelősség feltételei
Kérdés: A munkavállaló ittasan jön dolgozni; a portán megszondáztatják, majd emiatt hazaküldik. Ha elüti egy autó hazafelé menet, terheli-e a munkáltatót ezért felelősség? Ha a munkavállaló megsérül, kórházba küldik, és a munkáltató telephelyéről saját gépkocsijával, biciklijével vagy gyalog elindul a kórházba, és menet közben szenved balesetet (pl. elütik), akkor felelős-e a munkáltató?
3. cikk / 7 Munkaidő kezdete: telephelyre való belépés "kontra" tényleges munkavégzési helyre való megérkezés
Kérdés: Mi számít a munkaidő kezdetének: a telephelyre való belépés, vagy a telephelyen belül a munkavégzési helyre való megérkezés?
4. cikk / 7 Készenlét alatti munkavégzés otthonról
Kérdés: A munkavállalók hétvégenként készenlétet teljesítenek. A készenlét ideje alatt, ha bejönnek a munkatársak a munkahelyre, és ott munkát végeznek, akkor azt túlmunkaként elszámoljuk. Ha otthonról, számítógép segítségével a készenlét ideje alatt avatkozik be a termelési folyamatokba, akkor is túlmunkaként kell elszámolnunk ezt az időszakot? Olyan eset is felmerült, amikor megtudtuk, hogy a munkavállaló a készenlét ideje alatt a saját vállalkozásában dolgozott másodállásban. Bár mindig rendelkezésünkre állt, amikor szükséges volt, de megtiltható-e, hogy a munkavállaló a készenlét alatt más jogviszonyban munkát végezzen?
5. cikk / 7 Munkavégzési helyre utazás – munkaidő
Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
6. cikk / 7 Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása
Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
7. cikk / 7 Elektronikus munkaidő-nyilvántartás
Kérdés: Cégünknél jelenleg papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást. Ezt fel kívánjuk váltani elektronikus nyilvántartásra. Olyan kártyákat helyeznénk üzembe, amelyeket a munkahelyre belépéskor, valamint távozáskor kellene "lehúzniuk" a munkavállalóknak, és ez jelentené a munkaidő kezdetét és a végét. Ha ilyen rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük az Mt. 140/A. §-ban foglalt nyilvántartási kötelezettségünket?