Szakszervezeti tisztviselő védettségének jogalapja

Kérdés: A munkáltató az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján kérte, hogy a szakszervezet adja meg a munkajogi védelemben részesülő választott tisztségviselők neveit. A társaságcsoport egyik legnagyobb szervezeti egységén belül az évtizedes gyakorlat alapján a bonyolult struktúra és az átlagosnál nagyobb mértékű munkavállalói létszám miatt belső szervezeti egységek is működnek, amelyeknél külön-külön üzemi tanácsok és szakszervezeti bizottságok is működnek. A munkáltató ezt a speciális szakszervezeti és üzemitanács-szervezeti felépítést soha nem vitatta. Az egyik kisebb szervezeti egység szakszervezeti elnöke a munkáltató oldaláról felmerült szervezeti változás miatt – átszervezés –, a munkáltatón belül ugyanazon munkakörben, ugyanazon feladatvégzés mellett egy másik szervezeti egységbe került át. A tisztségviselő ennek ellenére elnöki feladatait ellátja, és helyette az általa "elhagyott" szervezeti egységben nem kívánnak a szakszervezeti tagok másik elnököt választani. A szakszervezet ezt a személyt az Mt. 273. §-ának (4) bekezdése alapján munkajogilag védett tisztségviselőként jelölte meg. A munkáltató az Mt. előírásaira hivatkozva ezt kifogásolta, és ellenvéleményét azzal indokolta, hogy mivel a munkavállaló másik kisebb egységbe került, megítélése szerint a korábbi szervezeti egységben már nem jelölhető munkajogilag védett tisztségviselőnek. Joga van-e a szakszervezetnek ebben a speciális esetben a munkajogi védelem lehetőségét fenntartani? Jól értelmezte a szakszervezet azt a jogalkotói akaratot, hogy az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdései ténylegesen eltérő eseteket szabályoznak? Megítélésünk szerint az Mt. 273. §-ának (3) bekezdése a telephelyhez való kötöttséget jelenti, míg a jogszabályhely (4) bekezdése ilyen előírást nem tartalmaz.
Részlet a válaszából: […] ...statisztikai létszáma alapján 1-5 főt jelölhet meg védett tisztviselőként [Mt. 273. § (3) bek.]. Ezen túlmenően védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt [Mt. 273...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Szakszervezet egyetértési joga

Kérdés: Amennyiben a társaságunk hozott egy utasítást a minden munkavállalóra kiterjedő jutalékszabályokról, de ezt nem egyeztette a szakszervezettel, akkor milyen munkajogi következményekre lehet számítani? Az utasítást június 1-jén hirdettük ki, és a szakszervezet egy hónap elteltével, közvetlenül a bérfizetési időszak előtt jelezte, hogy nem fogadják el az utasításban foglalt számítási módokat. Ilyen esetben akkor alkalmazható az utasítás, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.]. Amennyiben a munkáltató afentieket nem tartja be, akkor az intézkedés (utasítás) meghozatala soránjogszabálysértően jár el.A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetjogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdek-képviseleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Munkaügyi bírság szakszervezet el nem ismerése miatt

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet bejelentése alapján eljárt munkaügyi hatóság a Met. 3. § (1) bekezdés n) pontja alapján bírságot szabott ki azon az alapon, hogy a szakszervezetet a cég nem tekintette képviselettel rendelkező szakszervezetnek. Ugyanakkor a szakszervezet által benyújtott kifogást a cég nem utasította el, egyeztetést kezdeményezett, és a tárgyalásokat lefolytatta, így nem értjük a bírság kiszabásának indokát. Van értelme bírósághoz fordulni a határozat ellen?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetjogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdek-képviseleti szerveit közvetlenülérintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani.Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Rendkívüli felmondás elleni szakszervezeti kifogás

Kérdés: A múlt héten rendkívüli felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki egyben szakszervezeti tisztségviselő is volt. A szakszervezet most azzal fenyegetőzik, hogy kifogást nyújt be, mivel előzetesen nem tájékoztattuk a rendkívüli felmondásról. Ilyen esetben mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...felmondás előtt a munkáltatónak előzetesen kikell kérnie a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét [Mt. 28. § (1) bek.]. Amunkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult amunkavállalókat, illetve ezek érdek-képviseleti szerveit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Elvonhatja-e a szakszervezet az üzemi tanács jogkörét?

Kérdés: Cégünk 2009 szeptemberétől megszünteti a társasági üdülő szociális jellegét, és azt átalakítva a következő évtől üzleti célokra hasznosítja. Az egyeztetések során az üzemi tanáccsal nem véleményeztettük az intézkedést, de utólag sem jelezte, hogy élni akar együttdöntési jogával; nem sokkal ezelőtt pedig a megbízatás lejártával az üzemi tanács meg is szűnt. A szakszervezet viszont kifogást terjesztett be, jogszabálysértésre hivatkozva. Meg kellene győznünk a tisztviselőiket, hogy vonják vissza a kifogást, mivel egy bírósági eljárás jelentősen késleltethetné a beruházás elindítását. Mire hivatkozhatnánk?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban, tizenöt napon belül határoz (Mt. 67.§).A szakszervezet az üzemi tanács mellett önállóan rendelkezikjogosítványokkal. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetjogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdek-képviseleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szakszervezet – a kifogással okozott kár

Kérdés: Cégünknél az ügyvezetés a munkarend megváltoztatása mellett döntött, ami ellen a szakszervezet kifogást nyújtott be. Az egyeztetés nem vezetett eredményre, így a szakszervezet bírósághoz fordult, majd, mivel a munkaügyi bíróság nekünk adott igazat, fellebbezett. Emiatt több hónapig nem tudtuk végrehajtani a munkarend átállítását, bár utólag a másodfok is a mi javunkra döntött, és így komoly kár érte a céget. Hogyan tudjuk ezt érvényesíteni a szakszervezettel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetjogosult a munkavállalókat, illetve ezek érdek-képviseleti szerveit közvetlenülérintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani[Mt. 23. § (1) bekezdés]. A szakszervezetet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.