Bérpótlékátalány meghatározása – a megállapodás megtámadhatósága

Kérdés:

A munkaszerződések új mintáinak készítése során felmerült ötletként, hogy a bérpótlékok tételes elszámolása helyett átalányt állapítsunk meg. Hogyan kell annak mértékét meghatározni? Van minimális összeg, amelyet ki kell kötni? Mi történik, ha a tételes elszámolás (lényegesen) magasabb összeget adna egy adott időszakban, mint a havi átalány?

Részlet a válaszából: […] ...állapodnak meg, amely alacsonyabb lesz, mintha tételesen számolnák el a bérpótlékokat, akkor az jogszerűen megtehető. Ha azonban a munkáltató tudja, hogy számára kedvezőtlen változások várhatók (tételesen több bérpótlékot kellene majd kifizetnie a jövőben, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Közös megegyezés és utólagos igényérvényesítés

Kérdés:

A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyt. A megállapodás tartalmazza, hogy nincs a továbbiakban követelésük egymással szemben. A munkaviszony megszüntetése után pár nappal a volt munkavállaló visszamenőlegesen több hónapra érvényes, a munkáltató nevére szóló számlát és jegyet adott le a munkába járás költségének elszámolása céljából. Köteles-e a munkáltató ebben a helyzetben megtéríteni a munkába járás költségét?

Részlet a válaszából: […] ...követelésük, és a munkavállaló számára ismertek voltak a munkába járással kapcsolatos lehetséges követelések, álláspontunk szerint a munkáltató nem köteles megtéríteni ezek ellenértékét. Azt feltételezzük, hogy ez volt a helyzet, hiszen a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Közös megegyezés – megtámadhatóság vagy semmisség

Kérdés:

Sikeresen megtámadhatja-e az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő és egyébként felmondási védelem alatt álló munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amikor közölték vele a munkaviszony megszüntetésének tervét, ő rosszul lett? Állítása szerint azt sem tudta, mi történik vele. Ekkor közölte a védettség tényét, ennek ellenére a jelen levő férfi vezetők erről tudomást sem vettek, csak mutatták, hol kell aláírni, a dokumentum tartalmát nem ismertették. A munkavállaló, hogy minél előbb megszabaduljon ebből a közegből, aláírta a közös megegyezést, olvasatlanul. Pár órával később sürgősségi osztályon részesült egészségügyi ellátásban, a munkahelyen kialakult helyzettel összefüggésben létrejött pszichés és kardiológiai panaszok miatt.

Részlet a válaszából: […] ...bizonyítható, hogy a munkavállaló lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt (pl. nem tudta, hogy mit is írt alá), és ezt a munkáltató vagy annak képviselője legalább felismerhette, akkor nagy valószínűséggel sikeresen megtámadhatja a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Közös megegyezés megtámadása várandósság miatt

Kérdés: Sikeresen megtámadhatja-e a munkavállalónk a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amennyiben tudja, hogy várandós, azt nem írta volna alá? A közös megegyezés aláírása a szokott módon történt, a munkáltató részéről nem tudhattuk, hogy várandós, erre semmilyen utalás nem történt. A közös megegyezés aláírása a hagyományos módon, nyugodt körülmények között zajlott, értelemszerűen igazgatónk nem presszionálta a munkavállalót, jogellenes fenyegetésről pedig szó sem lehetett.
Részlet a válaszából: […] ...szóló megállapodást. Ez önmagában azonban nem elegendő a sikeres megtámadáshoz, hiszen bizonyítani kell azt is, hogy e tévedését a munkáltató felismerhette, vagy azt maga a munkáltató okozta. Az, hogy a munkáltató felismerhette a munkavállaló saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Tévesen kifizetett munkabér visszakövetelése munkaviszony hiányában

Kérdés: Egyik munkavállalónk leadta az új bankszámlaszámát, azonban az nem került rögzítésre a rendszerbe, és mivel közös bankszámlaszáma volt egy korábbi munkavállalónkkal, aki már nem dolgozik nálunk pár éve, ezért tévedésből oda ment el az utalás. Hogyan tudjuk ezt a jogalap nélküli munkabér-kifizetést visszakövetelni?
Részlet a válaszából: […] ...minősül teljesítettnek, amikor a munkavállaló számláján azt jóváírják. Ha a munkavállaló a megváltozott bankszámlaszámát leadta a munkáltatónak, és arra kérte a munkabér kifizetését, azt arra kellett átutalni – ennek hiányában a munkáltató tartozása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Munkaszerződés-módosítás ráutaló magatartással

Kérdés: A felek szerződéskötéskor 500 000 Ft havi munkabérben állapodtak meg azzal, hogy egy év elteltével ezt módosítják, miszerint a havi munkabér 300 000 Ft-ra csökken, és mellette a munkavállaló teljesítményarányosan jogosult lesz legfeljebb 300 000 Ft teljesítménybérre. Egy év elteltével a munkáltató e-mailen és szóban jelezte a munkavállaló számára, hogy a teljesítménybérezés bevezetését későbbi időpontra tolná, tekintettel arra, hogy a teljesítmény mérésének feltételrendszere még nem került véglegesítésre, egyúttal a munkavállalót év végén egy alkalommal jutalomban részesíti (13. havi fizetés), mely egyébként a teljesítménybérben (is) részesülő munkavállalóknak nem kerül a munkáltatónál kifizetésre. A munkavállaló a fentieket tudomásul vette, a vonatkozó bérjegyzéket minden hónapban kézhez vette. A felek "megállapodását" soha nem kifogásolta. A pozíciójához kapcsolódó (új pozíció volt a munkavállaló belépésekor) teljesítményelvárások kidolgozásában maga is részt vett. Írásbeli szerződésmódosítás nem készült.
1. Létrejött-e a felek között a munkaszerződés szóbeli vagy ráutaló magatartással történő módosítása? A felek munkajogviszonya a belépéstől számított 30 hónap elteltével (egy év + 18 hónap) közös megegyezéssel megszűnt, amelyben a felek abban is megállapodtak, hogy elszámoltak egymással; igényt/követelést a jövőben sem érvényesítenek.
2. Jogszerűen támadja-e meg a munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozással, hogy tévedésben volt (a tévedését a munkáltató okozta), és követelheti-e visszamenőleg a 18 hónapra eső teljesítménybért (18 × 300 000 Ft)?
3. Ha igen, a két alapbér közötti, a munkavállalónak megfizetett különbség (havi 200 000 Ft) milyen jogcímen érvényesíthető (számítható be) a munkavállalóval szemben?
Részlet a válaszából: […] ...nem az eredetileg a munkaszerződésben rögzített havi 300000 Ft alapbér és ezenfelül további 300 000 Ft teljesítménybér, hanem a munkáltató erre vonatkozó tájékoztatását követően a havi 300 000 Ft alapbér és évente egyszeri alkalommal "13. havi fizetés"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Közös megegyezés – korlátok a tévedés miatti megtámadáshoz

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésre került közös megegyezéssel. A megállapodás értelmében csak kilenc hónap elteltével szűnik meg. Ez aránytalanul sok idő, amit kizárólag azért írtam alá, mert a munkáltatóm azt mondta, hogy ennyi ideig szüksége van még rám. Három hónap telt el azóta. Már az első hetek óta gyakorlatilag világossá vált számomra, hogy csak a munkaköröm egy részét használja ki (főleg a munkakörnek – eddig is egy jelentős részét képező – adminisztratív feladatokat kell elvégeznem). Ha ezt tudom, nem írtam volna alá. Mit tehetnék, megtámadhatom a megállapodást erre hivatkozva?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel – azaz kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikkal – bármilyen időpontban megszüntethetik [Mt. 64. § (1) bek. a) pont]. Lehetőség van arra is, hogy a munkaviszony ne azonnali hatállyal, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Bérprogram tévedése – "elszámolták" a szabadságot

Kérdés: A bérprogram hibája miatt mintegy 50 nap (400 óra) szabadsággal többet számoltunk el a munkavállalóknak, mivel a távolléti díjat a beosztás szerinti munkaidőre számolta el ugyan a program, de a szabadságot – valószínűleg – napokban tartotta nyilván, és így arányosan kevesebb nap "fogyott", mint kellett volna. Ilyen esetben a túlvett szabadságórákat vissza lehet követelni a munkavállalóktól?
Részlet a válaszából: […] ...tartamával egyező óraszámban történik [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. A szabadság kiadása és elszámolása során a kérdés alapján a munkáltató több nap szabadságot engedélyezett, mint amennyi a munkavállalót megillette volna, de az egyes szabadságnapok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Közös megegyezés megtámadása várandósság miatt

Kérdés: A munkavállalónkról kiderült, hogy egy ideje van egy másik állása is. Az ezt követő időszakban többször került keresőképtelen állományba, mi pedig kezdeményeztük a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. A közös megegyezésbe belement, de azt követően egy héttel levélben jelentkezett, és tévedésre hivatkozva megtámadta a közös megegyezést, mivel időközben kiderült, hogy várandós, és ha ezt tudta volna, akkor nem ment volna bele a közös megegyezésbe. Valóban sikeresen megtámadhatja a közös megegyezést?
Részlet a válaszából: […] ...tényének igazolása: amellett, hogy a tévedésnek lényeges körülményre kell vonatkoznia, azt a másik félnek (jelen esetben Önöknek mint munkáltatónak) kell okoznia, vagy legalább azt felismernie. Ez esetben azonban nyilvánvalóan nem erről volt szó.Ugyancsak fontos szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Tévedésből kiküldött e-mail jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalónk tévedésből egy ügyfélnek címzett elektronikus levelében olyan levelezést továbbított, amelyben más kollégákkal folytatott beszélgetése volt olvasható. E beszélgetésben sajnos nemegyszer gúnyosan, helyenként vulgáris kifejezésekkel illettek egy harmadik személyt (egy másik ügyfelet). Ez nyilvánvaló módon számos hátránnyal járt számunkra, ezért a munkavállaló magatartásának a szankcionálásán gondolkodunk, noha elbocsátani nem akarjuk. Milyen lehetőségek állnak a rendelkezésünkre?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozott munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére előírható, kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés alapján alkalmazható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.
1
2
3
5