Sérelemdíj és a munkához való jog sérelme

Kérdés: Munkahelyemen 2016. december 20-án – a próbaidő lejárta előtt két nappal – volt a téli szünet előtti utolsó munkanap. Reggel közölték, hogy nem véglegesítenek. A nap folyamán többféle papírokat aláírtunk (pl. leltárt). Csak napokkal később vettem észre, hogy a sétálópapírokon kívül nem kaptam meg a kilépőpapírokat (a tb-kiskönyvet, a személyijövedelemadó-igazolást, a közalkalmazotti igazolást, az igazolólapot az álláskeresési járadékhoz stb.). Januárban vártam egy darabig, közben néztem az álláshirdetéseket is, kerestem munkát. Január 23-án küldtem a volt munkáltatómnak egy felszólító levelet, amiben kértem a papírokat, valamint bejelentettem sérelemdíj iránti igényemet is. A papírokat megküldték, a sérelemdíj iránti igényemet nem ismerték el, ezért bepereltem őket. A pert első fokon elvesztettem, mert az alperes kérésére nem tudtam megjelölni, milyen személyiségi jogomat sértette meg a munkáltató. Hiába mondtam a bíróságon, hogy a munkához való jogom sérült, ami a Ptk. 2:43. §-ának felsorolásából hiányzik ugyan, tehát "nem nevesített" személyiségi jog. A bíró azonban azt mondta, hogy olyan nincs. A tárgyaláson az alperesi képviselő elismerte, hogy törvényt sértettek velem szemben, mégis én vesztettem el a pert.
Részlet a válaszából: […] ...alapozza meg, ahhoz az általánosan elfogadott vélekedés szerint valamilyen többlet tényállási elem megléte szükséges. Így a munkaviszony munkáltató általi megszüntetése, illetve jogellenes megszüntetése nem ad alapot egymagában a sérelemdíj követelésére. (Megjegyzendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Igazolások kiadása a közalkalmazott lemondását követően

Kérdés: Lemondással megszüntettem a közalkalmazotti jogviszonyomat. A munkáltatóm 27 naptári napot követően adta ki az igazolásokat, ezért nem tudtam elhelyezkedni, holott másnap már lett volna gyógypedagógusi álláshelyem. A kieső időből fakadó káromat milyen jogcímen tudnám érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetheti [Kjt. 28. § (1) bek.]. Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól [Kjt. 28. § (2) bek.]. A munkáltató a közalkalmazotti igazolást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Magasabb összegű közalkalmazotti illetmény megállapítása minősítés nélkül

Kérdés: Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv munkáltatóként a garantáltnál magasabb összegű, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész folyósításához a költségvetési fedezet rendelkezésre áll. A garantáltnál magasabb összegű illetményrész megállapításának és folyósításának mindenképpen szükséges előfeltétele-e a Kjt. 66. §-ának (7) bekezdésében szabályozott minősítés? Jogszabályi rendelkezésbe ütközik-e, ha a munkáltató a közalkalmazott minősítése nélkül állapít meg munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a magasabb összegű illetmény a fentiekkel ellentétes módon kerül megállapításra, az a Kjt. rendelkezéseibe ütközik, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész megállapítása ekkor érvénytelennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Közalkalmazotti igazolás – a kiadás elmulasztásának következménye

Kérdés: Közalkalmazottként dolgoztam, azonban a jogviszonyomat megszüntette a munkáltatóm. Próbáltam elhelyezkedni, de mindenhol a közalkalmazotti igazolásomat kérik ahhoz, hogy munkába tudjak állni. Ezt az igazolást azonban nem kaptam meg a munkáltatómtól. Kérdésem, hogy mivel a közalkalmazotti igazolás hiánya miatt nem tudok elhelyezkedni, jogos-e a kártérítési igényem a volt munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. 36. § (1) bekezdése szerint a munkáltató aközalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott részéreközalkalmazotti igazolást ad. Korábbi munkáltatója tehát megszegte ezt akötelezettségét, és – a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó – Mt.174...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.