Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Bármelyik munkáltató vezethet be bármelyik munkavállalójára munkaidőkeretet? Van-e valami különös feltétele a bevezetésének a munkáltató tevékenységi körével kapcsolatban? Egy részleg van a cégünknél, ahol megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak (24-48 váltásban), mindenki más heti 40 órás.
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg, és ennek keretében jogosult egyenlőtlen munkaidő-beosztást is alkalmazni [Mt. 96. § (1) bek.]. A munkaidőkeret bevezetése tehát a munkáltató egyoldalú döntésén alapul, és nem kötött a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Pihenőidő biztosítása egyéni védőeszköz viselése esetén

Kérdés: Egyéni védőeszköz viselése esetére a pihenőidőt melyik törvény határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. fogalmazza meg általános jelleggel a munkáltató kötelezettségét: biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit [51. § (4) bek.]. Mindezt konkretizálva, az Mvt. rögzíti, hogy veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Pótszabadság egészségkárosító kockázatokra tekintettel

Kérdés: Miként kell érteni a Kjt. 57. §-ának (6) bekezdésében a közalkalmazottat megillető pótszabadság szempontjából azt a jogszabályi kitételt, hogy az egyik kockázat nem ionizációs sugárzással függ össze? A másik kockázat lehet ionizációs sugárzás? Hogyan kell értelmezni a Kjt. 57. §-ának (6) bekezdését? Milyen kockázatok lehetnek, mely alapján jár az 5 nap pótszabadság, illetve 10 nap pótszabadság a közalkalmazottnak?
Részlet a válaszából: […] ...sugárzás, a rezgésexpozíció, zajexpozíció, azbeszt hatásának való kitettség.Az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve mennyiségileg értékelni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 24.

Illetménypótlék beszámítása a távolléti díj összegébe

Kérdés: A Kjt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján illetménypótlékra jogosult vagyok. Ezzel kapcsolatosan kérdezni szeretném, hogy betegség miatti távollétem idejére – ami több mint 15 nap – a munkáltatónak a betegszabadságra járó távolléti díj 70%-ának megfelelő összegben kell-e megfizetni az illetménypótlékot, vagy ettől kevesebb összegben, ugyanis jelenleg a táppénz idejére nem fizeti meg a havi 20 000 Ft illetménypótlék összegét, még időarányosan számolva sem.
Részlet a válaszából: […] ...használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent. A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató határozza meg. A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a, ez az összeg 2014-ben 20 000 Ft (Kjt. 72. §).A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Egészségügyi dolgozó rendkívüli munkája

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónkat asszisztens munkakörben foglalkoztatjuk az izotópdiagnosztikai szakambulancián (egészségkárosító kockázatok között, kapja erre tekintettel a pótlékot is), emellett havi 60 órában rendkívüli munkát szeretne vállalni az idegsebészeti osztályon ápoló munkakörben. Az új Mt. 113. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a dolgozó rendkívüli munkára nem vehető igénybe, mert foglalkoztatására egészségkárosító kockázat között kerül sor. Az Eütev-tv. 12./E. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanakkor az alkalmazott egészségügyi dolgozó részére készenlét elrendelhető, de rendkívüli munkavégzés nem. Viszont a rendkívüli munkavégzésre azonos munkáltatónál, de másik osztályon és másik munkakörben kerülne sor. Kérdésem az lenne, hogy a rendkívüli munkavégzés számára elrendelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...rendkívüli munkaidőben való foglalkoztatás ebben az esetben tiltott.Megjegyezzük még, hogy rendkívüli munkaidőt nem lehet vállalni, azt a munkáltató – amint a nevében is benne van – rendkívüli körülmények fennállása esetén, esetileg rendeli el. Az Eütev-tv. 12/D...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Éves 200 órás túlórakeret

Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...túlórát mint rendkívüli munkavégzést a munkáltatórendelheti el az Mt.-ben foglalt keretek között, a megfelelő pihenőidő -amelynek a legalább napi tizenegy óra egybefüggő időtartamot, osztott napimunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a nyolc óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Költségvetési szervnél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációja

Kérdés: A Magyar Közlöny 2010. évi 200. számában megjelent a 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet. E szerint az jogosult kompenzációra, akinek a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 293 440 Ft. A 3. § (1) bekezdés a 2. § vonatkozásában illetményként kell figyelembe venni a Kjt. 66., 66/A. és 79/E. §-a szerinti illetményt, továbbá a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot. Úgy gondoljuk, hogy a 3. § (1) bekezdése és a felsorolt Kjt. §-ok nem azonos fogalmakat tartalmaznak. Mi tartozik a bruttó illetménybe? Mit kell figyelembe venni a kompenzáció alapjául?
Részlet a válaszából: […] ...venni -közalkalmazottak esetén – a Kjt. 66., 66/A. és 79/E. §-a szerinti illetményt(beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapjánmegállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára a Kjt.70-75. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó pótszabadsága

Kérdés: Kórházunkban a Kjt. 57. § (6) bekezdése szerinti, rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben dolgozó közalkalmazottakat megillető pótszabadságot a kollektív szerződés szabályai alapján oly módon állapítjuk meg, hogy az osztályvezetők év elején összegyűjtik a közalkalmazottak erre irányuló kérelmeit, majd a főigazgató főorvos dönt arról, hogy konkrétan kiket illet meg a pótszabadság. Az idén véleményünk szerint számos indokolatlan kérés érkezett, ezért a probléma áttekintéséig a pótszabadságokat senkinek sem adtuk meg. Megítélésünk szerint a "rendszeresség" ugyanis "napi rendszerességet" jelent, ily módon a kettős kockázatnak az adott munkakörben mindennap fenn kell állnia. Önök szerint helyes-e ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...munkakörben történő foglalkoztatás objektívkategória. Noha a kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörökmeghatározása a munkáltató kötelessége, ebből nem következik, hogy a munkáltatómérlegelési jogkörében, szabadon dönthetne arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.