6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Vasárnapi pótlék és alkalmi munka
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 193. számában megjelent 3827. számú kérdésre írt cikkhez szeretnék egy gondolatot fűzni. Álláspontom szerint, ha az Mt. 203. §-a alapján alkalmi foglalkoztatott esetén nem alkalmazható – többek között – a törvény 101. §-a, akkor a 140. §-ban található törvényhelyi hivatkozás sem értelmezhető, azaz az alkalmi foglalkoztatott nem jogosult vasárnapi pótlékra, függetlenül attól, hogy milyen munkakörben kerül sor a foglalkoztatására.
2. cikk / 6 Több műszakosból megszakítás nélküli tevékenység
Kérdés: A jelenlegi munkahelyemen több műszakos munkarendben dolgoztam idáig, amit most megszakítás nélkülire változtattak. Ezzel a változtatással éves szinten 25 nap vasárnapi pótléktól esek el, és az ünnepnapokon is be kell mennem dolgozni, hogy a fizetésem ne csökkenjen. A munkaidőnk nem változott: 3 nap 6-18-ig, 3 nap pihenő, 3 nap 18-6 óráig tart. Autóipari beszállítók vagyunk, és a gyártási technológia sem változott. Az én meglátásom szerint csak gazdasági oka van a váltásnak. Ebben az esetben jogszerűen jár el a munkáltató?
3. cikk / 6 Megszakítás nélküli tevékenység – a definíció követelményei
Kérdés: A vasárnapi pótlék megítélése kapcsán a megszakítás nélküli tevékenység értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Mi minősül a termelési technológiából fakadó objektív gazdaságossági szempontoknak megfelelő és rendeltetésszerű, másként nem folytatható tevékenységnek? Ha például egy termelő- vagy gyártóüzemnek a megrendelések teljesítéséhez folyamatos, három-négy műszakban, pár órás, maximum 4-5 órás karbantartási szünettel kell üzemelnie, akkor az minősülhet rendeltetésszerűen másként nem folytatható tevékenységnek? Értelmezhető az gazdaságossági szempontnak, hogy a kisebb kapacitás (mely a termelési technológiával összefüggésben állhat) miatt szükséges a megszakítás nélküli üzemelés, míg egy kisebb megrendelésállomány esetén a termelés megoldható napi két műszak alkalmazásával is?
4. cikk / 6 Bérpótlékra jogosultság hétvégi nyitva tartás esetén
Kérdés: A hétfőtől vasárnapig (naponta reggel 6 órától este 9 óráig) nyitva tartó dohánybolt alkalmazottjának hétvégére kell-e bérpótlékot fizetni?
5. cikk / 6 Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?
Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
6. cikk / 6 Rendeltetése folytán vasárnap is működő áruház – a minősítés kérdése
Kérdés: Áruházunk – egy kereskedelmi cégcsoport tagjaként – a megnyitás kezdete óta vasárnap is fogadja a vásárlókat. Széles termékkínálatunknak köszönhetően (élelmiszerek, elektronikai cikkek, ruhaneműk stb.) mind az ügyfélforgalmunk, mind az árbevételünk jelentős vasárnaponként. Jelenleg ötvenszázalékos bérpótlékot fizetünk a vasárnap rendes munkaidőben beosztott alkalmazottaknak, ami – a gyakorlatot tekintve – a vasárnap rendeltetése folytán működő munkáltatók körébe nem tartozó munkaadóra utal. Kérdésem: minősülhet-e az áruházunk rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónak, mivel a vásárlók egyértelműen igénylik a vasárnapi nyitva tartásunkat?