3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Munkaidőkeret alkalmazása kollektív szerződés alapján
Kérdés: A tavalyi évben termelési okokból a munkáltató kezdeményezte a szakszervezetnél olyan megállapodás megkötését, amely háromhavi munkaidőkeretet is lehetővé tesz. A megállapodás 2013-ra pontosan megadta, hogy mikor kezdődik és mikor ér véget a munkaidőkeret. Ugyan ezt nem tartalmazza a megállapodás, de a munkavállalók felé azt kommunikálta a cég, hogy azt csak 2013-ra kötik meg. A szöveg még ezt írja: "A munkaidőkeret mindenkori kezdő időpontja a naptári negyedév első napja, mindenkori befejezési időpontja a naptári negyedév utolsó napja". Kérdésem, hogy jogosult-e ez alapján a munkáltató idén is háromhavi munkaidőkeretet alkalmazni?
2. cikk / 3 Vétkes kötelezettségszegés tényének közzététele
Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződését az új Mt. hatálybalépését követően úgy módosítottuk, hogy amennyiben a munkavállaló vétkes kötelezettségszegést követ el, vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket állapíthatunk meg. Jogszerűen járunk-e el, ha a munkavállaló kisebb késése vagy egyéb apróbb kötelezettségszegése esetén azzal szankcionáljuk az esetet, hogy a nevét és az általa elkövetett kötelezettségszegés lényegét az intraneten egy külön felületen tesszük közzé, a súlyosabb esetekről pedig egy önálló e-mailt küldünk valamennyi kollégának?
3. cikk / 3 Kollektív szerződés és a munkavállaló kárfelelőssége
Kérdés: Munkavállalónkkal 2006-ban olyan munkaszerződést kötöttünk, amely szerint a gondatlanul okozott károkért másfél havi átlagkeresetének megfelelő összeggel felel. 2007-ben hatályba lépett a kollektív szerződésünk, ami kimondta: a munkavállalók a gondatlanul okozott károkért legfeljebb egyhavi átlagkeresetük erejéig felelhetnek. Ez a kollektív szerződés idén megszűnt. Kérdésem: a kollektív szerződés annak idején módosította-e a munkaszerződést? A munkavállalónk most végül is milyen összeg erejéig felel a gondatlan károkozásért: félhavi, egyhavi vagy másfél havi átlagkereset összegéig?