Elektronikus bérjegyzék – követelmények és ellenőrizhetőség

Kérdés: Munkaügyi ellenőrzés során elfogadott-e az online bérjegyzék? Hogyan történik az ellenőrzés, milyen dokumentumokat kérhet el az ellenőr a bérjegyzék átvételi listáján kívül?
Részlet a válaszából: […] ...felhasználói fiókban elérhető formában történő elérhetővé tétele megfelelő gyakorlat, amit hatósági ellenőrzés során sem lehet kifogásolni.A foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés szempontjából minimumkövetelménynek kell tekinteni – egyebek mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Vasárnapi munkavégzés esetén járó bérpótlékok

Kérdés: A munkavállalóink – beosztásuktól függően – vasárnap is végeznek munkát. Előfordul, hogy rendes munkaidőben, de néha az is, hogy a pihenőnapjukon kell bejönniük. Több munkavállalónk kifogásolta, hogy a vasárnapi munkavégzés után, amennyiben az rendkívüli munkavégzés keretében történik, miért nem a vasárnapi pótlékkal emelt összeg mellett kapják meg a 100%-os túlórapótlékot. Arra hivatkoztak, hogy a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Valóban ki kellene fizetnünk a vasárnapi pótlékot ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül ötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre háromvagy ennél több műszakos munkarendben, vagy a heti pihenőnapok összevonásaalapján a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 147. § határozza meg a rendkívüli munkavégzés eseténjáró ellenértéket. Az (1) bekezdés szerint a munkavállalót rendkívülimunkavégzés esetén rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerintellenérték illeti meg. Vagyis minden esetben a rendes munkabéren felül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Munkaruha – mit kell fizetni, ha elvész vagy tönkremegy

Kérdés: Cégünknél a munkaruhát olyan módon biztosítjuk, hogyha az elvész, illetve tönkremegy, a munkavállalóknak ki kell fizetniük egy új munkaruha értékét, mivel a cégnek is újat kell venni. A munkavállalók közül néhányan ezt kifogásolták. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A munkaruha a munkáltató tulajdona, amelyet amunkavállalónak a munkavégzés keretében ad át, kötelező jelleggel akkor, ha amunkavégzés során annak ruházata szennyeződéssel vagy nagyfokú elhasználódássaljár. Nincs lehetőség arra, hogy a munkaruha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Béremelés – eltérő elvek teljes és részmunkaidőre?

Kérdés: Jogilag kifogásolható-e, ha a munkáltató a személyi alapbérek emelését nem teljesítményalapon határozza meg, hanem például úgy, hogy a heti 40 órában foglalkoztatottaknak jár, a részmunkaidősöknek pedig nem?
Részlet a válaszából: […] A munkabér rendeltetése szerint az elvégzett munkaellenértéke. Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét az Mt. 142/A. §-arögzíti, ennek alapján az egyenlő értékű munka díjazásának meghatározása során- ide kell érteni a béremelést is – az egyenlő bánásmód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Túlóraátalány – számítási szabályok

Kérdés: Az Mt. lehetőséget ad arra, hogy a túlóráért járó bérpótlék helyett átalányt fizessen a munkáltató. Figyelemmel arra, hogy az Mt. nem határozza meg a túlóraátalány kiszámításának a módját, abban kérünk iránymutatást, hogy hogyan számoljuk ki az átalány összegét?
Részlet a válaszából: […] ...nem részesülhetkevesebb, alacsonyabb ellenértékben, mintha a munkáltató tételes elszámolástalkalmazna. Az átalány összege ugyanakkor nem kifogásolható sem azért, mert arendkívüli munkavégzés keretében ledolgozott órák száma meghaladta a becsültmértéket, sem pedig azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Túlórapótlék a személyi alapbérben?

Kérdés: Cégünknél bevett gyakorlat, hogy a munkavállalók túlórapótlékát beépítjük a munkaszerződésük szerinti személyi alapbérükbe. Egyik újonnan belépő munkavállalónk kifogásolja ezt a gyakorlatot, és nem hajlandó aláírni a munkaszerződését ezzel a feltétellel. Megalapozott lehet a munkavállaló kifogása annak ellenére, hogy igen magas személyi alapbérben részesülnek a cégünk alkalmazottai?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, hogy a túlmunka külön díjazásátáltalánosságban az indokolja, hogy elrendelése a munkavállalókra nézve – abeosztás szerinti munkaidőben végzett munkához képest – nagyobb megterhelésseljár. A Legfelsőbb Bíróság egyik döntésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Munkaviszony után – megbízási jogviszony?

Kérdés: Munkáltatóként az egyik munkavállalóval közös megegyezéssel megszüntettük a munkaviszonyát, és még ugyanezen a napon határozatlan időtartamú megbízási szerződést kötöttünk. Ez működött is évekig, de pénzhiány miatt ezen feladatok ellátását más módon kell megoldanunk, így a szerződést felmondtam. Elöljáróban még annyit, hogy a szerződés nem tartalmazta a személyes munkavégzési kötelezettséget, illetve a munkakör megnevezését sem, hiszen megbízási szerződést kötöttünk. A fizetésre havonta a benyújtott számlák alapján került sor. A feladatok ellátása során – a szükséges mértékben – utasításokkal láttam el a megbízottat. Most, hogy felmondtam a megbízási szerződést, perrel fenyegetőzik a megbízott, arra hivatkozással, hogy ő igazából továbbra is munkaviszony keretében látta el feladatait, hiába kötöttünk megbízási szerződést, azt tulajdonképpen leplezett munkaviszonynak fogja minősíteni a bíróság. Szerinte a korábbi munkaviszonyát jogellenesen szüntettem meg, mivel az nem felelt meg a rendes felmondás szabályainak. Kérdésem, hogy a bíróság kinek adna igazat?
Részlet a válaszából: […] ...számolták fel közös megegyezéssel akorábbi munkaviszonyt, és kötöttek helyette megbízási szerződést, amit amegbízott évekig nem kifogásolt. A megbízott a szerződést – a megbízásijogviszony megszűnéséig – nem sérelmezte, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.